Az újabb bizottság munkájáról Kovács István tanács­ülésen számolt be, elismerve, rossz­indulat nem volt a csonkolásban. A szakemberek meggyőzték, a gesztenyefák elöregedtek, betegek, ezért veszélyesek lehetnek. Erre bizonyság, hogy tavaly szinte nem volt olyan hevesebb szél, mely méretes ágakat ne tört volna le róluk, s hogy emberek nem sérültek, javakban nagy kár nem keletkezett, az csak a véletlenen múlott. A fák csonkolása mellett és ellenében is elhangzottak érvek a szakemberektől, ismertette a képviselő, a vissza­vágást támogatók szerint humánus megoldás, hogy éltetik a fákat, ameddig még lehet, ellenzői azt állítják, a csonkolást követően nem jól nőnek a fák, a betegeket inkább el kell távolítani, helyükbe másokat ültetni. A megbeszéléseken körvonalazódtak konkrét megoldási javaslatok is, többek közt egy rezonanciás műszer beszerzésének szükségessége (nem olcsó, körülbelül egymillió forintba kerülne), mellyel a fáról megállapítható, üreges-e a belseje, az ily módon elvégzett diagnosztizálás lehetne az a megfellebbezhetetlen érv, mely kivágását indokolná. Az eltávolított fa helyébe pedig földlabdával nagyobb méretűt kellene ültetni, ez persze sokkal drágább, mintha fiatal csemetével helyettesítenék, viszont rövidebb idő alatt töltené ki az űrt. Kovács azt is javasolta, az egész parkban állagfelmérést kellene végeztetni, majd arról tájékoztatni a lakosságot, hogyan újítanák fel a fákat. Végkö­vetkeztetésként megfogalmazta: folytatni kell az Erzsébet parkban a gesztenyefák visszavágását, legfennebb magasabbra hagyva törzsüket, mint eddig, ehhez pedig egy daruskocsi megvásárlását javasolta.