A király beszéde című Oscar-esélyesként emlegetett történelmi filmdráma VI. György brit király és beszédtanára, Lionel Logue különleges kapcsolatába enged betekintést. A film nyomán a kapcsolat történetét még alaposabban tárgyalja az a könyv, amit Logue unokája írt a birtokában lévő, kincset érő dokumentumok alapján.

VI. György király
A Londonban élő Mark Logue, aki a Colin Firth (VI. György) és Geoffrey Rush (Lionel Logue) szereplésével készült produkció tanácsadójaként ásta bele magát az örökségül rámaradt uralkodói levelek, vizitkártyák és fényképek kincsestárába, a film megszületése után döntötte el, hogy könyvet ír nagyapja történetéből. A Magyarországon a közelmúltban a Gabo Kiadó gondozásában megjelent, A király beszéde című kötet a brit kiadásban a Hogyan mentette meg egy ember a brit monarchiát alcímet kapta. A kötetben, amelyet Mark Logue egy újságíró, Peter Conradi közreműködésével írt, kirajzolódik az a meglepően bensőséges kapcsolat, amely az autodidakta ausztrál beszédtanár és a dadogással küzdő VI. György brit király között szövődött. Az írás egyúttal számos ponton ki is egészíti a filmből megismerhető történetet.
,,Itt van egy ember a negyvenes évei közepén, aki családjával kivándorol Ausztráliából, és a brit gyógyítás fellegvárában, a Harley Streeten telepedik le, teljesen kívülállóként. Két évvel később már a király fiát kezeli. Aztán szinte berobban a királyi család életébe, amikor a hercegből király lesz" — vázolta a történteket Logue. Szerinte nagyapja mindvégig kívülállónak érezte magát, de erre büszke is volt: ,,Naplóiban gyakran említette, hogy a király kikérte véleményét — egy közemberét — arról, mit gondol az utca embere."
Lionel 1880-ban született Adelaide-ben, és autodidakta módon képezte magát beszédtanárrá, mielőtt 1924-ben elhagyta volna Ausztráliát, hogy praxist nyisson London szívében. A gyermekkora óta dadogó York hercege 1927-es ausztráliai utazása előtt fordult hozzá segítségért, hogy készítse fel egy beszédre. Néhány hónappal később levélben köszönte meg a tanárnak azt a ,,rengeteg önbizalmat", amelyet a kezelések adtak neki, és Canberrában tartott beszéde is jól sikerült. Éveken át csak alkalmi levelezés folyt a két ember között egészen 1936-ig, amikor apja halála után a hercegnek kellett trónra lépnie, mivel a trónörökös Edward úgy döntött, a korona helyett a boldogságot választja, és elvette az elvált Wallis Simpsont. Lionel készítette fel a királyt a trónbeszédre, és a hálás uralkodó feleségével együtt meg is hívta a Westminster Abbey-székesegyházban megrendezett koronázási ceremóniára.
A háború közeledtével a király nemzethez intézett szavai egyre fontosabbak lettek, és a beszédtanár az uralkodó elmaradhatatlan társa lett a rádiós beszédekre való felkészülésben. VI. György 1952-ben bekövetkezett haláláig állt a király mellett. A királyné gyászlevelében így méltatta munkáját: ,,Azt hiszem, nálam jobban senki sem tudja, mennyit segített ön a királynak, és nem csupán a beszédeiben, de azokon keresztül egész életében és életszemléletében." Az ember, aki megmentette a brit monarchiát, egy évvel élte túl az uralkodót, és 73 esztendős korában hunyt el.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.