Zabola — nem számítva hozzá ún. szatellitfalvait, a vele egybeépült Pávát, Székelypetőfalvát, Székelytamásfalvát, Szörcsét, melyek a tovatűnt diktatúra 1968-as területrendezési kényszere előtt önálló történelmi faluközösségekként élték életüket — kinőtte magát, nem túlzás, ha a rangos községközpontok sorában emlegetik. Közösségi életét is mindig kiemelkedő események jellemezték, történelmi egyházai őrzik a néplélek épségét, az önazonosság ébren maradását. Csak viszonylagos itt a téli csend: épít az önkormányzat, szépíti székházát és a művelődési otthont, bővülnek a családi házak, az iskolákban küszöbön a félévi vakáció, pincékben pihen a tartalék krumpli, tavaszt vár a vetőburgonya a farmok tárolóiban, tele az aklok juhokkal, s naponta friss tej veszi útját a fogyasztók, a feldolgozók felé.
.jpg)
Pityókaaltató
Raktárfelügyelet és gondozás, ez is tevékenység: mégpedig munka a javából! A Romion Agrico Kft. fundusa Kovászna megye keleti peremének az a helye, ahol jelenleg is korlátlan mennyiségben áll a vevő rendelkezésére a legkiválóbb étkezési és magkrumpli. Mondogatták, ez a hely "a pityóka hazája". Jelenleg az A osztályba tartozó korai Tresor fajtát ajánlják korlátlan mennyiségben. Szemet gyönyörködtető, ahogyan az ember eljutott a mezőgazdasági technika ama magas fokára, hogy hosszú téli hónapokon át állandó hőmérsékleten "altatja" a minőségi vetőmagot, ami a jövő évi termés alapja és a cég fennmaradásának pénzforrása. A 35—55 mm nagyságú, minőségi, helyben termesztett vagy Hollandiából hozott elit vagy A osztályú gumók harminckilós zsákokban várják a vásárlót. A farm a burgonyatermesztés első helyezettjeként érdemelte ki a kereskedelmi kamara elismerő oklevelét. Az elmúlt esztendőben 190 hektáron termesztettek krumplit, de a mezőgazdász-tevékenység mellett (takarmánynövények, gabona) önálló ágazatként működtetik az állattenyésztést (húsmarha, juh) is.
Nicolae Oprea: A meglepetések nem szeghetik munkakedvünket!
— Milyen volt az idei burgonyapiac? — kérdeztük Nicolae Oprea társtulajdonost.
— Eléggé rosszul alakult — felelte zabolai magyar dialektusban. — Előbb a túl sok csapadék okozott bajt, mert a gyorsan terjedő burgonyavész miatt sokszor kellett permeteznünk. Ez a kiadások növekedését okozta, másrészt gyengítette a gumók tartósságát. A legnagyobb baj azonban mégiscsak más: Románia Európa számos országából hozott be alacsonyabb áron étkezési krumplit, ami letörte a hazai, a székely krumpli árát. Összegezve: ennél még nagyobb kárt szenvedhettünk volna, ha a 2010-es esztendőben rekordtermést mondhattunk volna magunkénak.
Messze áll tőlünk, hogy fontos végkövetkeztetést vonjunk le a "falusi pityókapolitikáról", mert mint hallottuk, ilyen is létezik. "Kezdjük lassan belátni — nyilatkozta néhány kistermelő Zabolán —, hogy vége annak az időnek, amikor azt hittük, a pityóka újratermeli magát, s az ősszel kiválogatott apró krumplit kineveztük vetnivalónak. Aki sajnálja a pénzt a jó vetőmagtól, annak olyan is lesz a termése!"
Bajban a termelők
Ahogy telnek az évek, gyorsan alakul a "falusi tejpolitika" is. A kevesebb tejelő marhával rendelkező gazdák megpróbálják a lehető legjobb és legkönnyebb módon értékesíteni a tejmennyiséget. Fazakas Lajos alszegi csarnokost, ahol a sepsiszentgyörgyi Covalact számára gyűjtik a nyersanyagot, nem tudtuk elérni, de információink szerint megcsappant Zabola egykori magas tejtermelése. "Jelenleg csupán kilenc zabola-pávai gazda hordja ide a tejet — tudtuk meg —, ami a napi 200 litert alig éri el. A bajok eredője, hogy a nyáron a gyár, régi szokása szerint, csak 57—58 banit fizetett a leadott tej literéért, a decemberit — végre — 73 baniban fizette!" Van még néhány zabolai magántejtermelő, aki több tehenet tart. Egyesek a szomszédos Kovászna tömblakásaiba kopogtatnak be, és egyénileg próbálnak túladni fölös termékükön, de van olyan gazda is, aki megtanulta a román telemea (sós tehénsajt) otthoni készítését, és termékét átveszi egy brassói felvásárló. Zabolán is lassan kialakul az a kényszerhelyzet, amelyet a tejkvótarendszer bevezetésének idején emlegettek: jaj lesz az egy-két tehenes gazdáknak! Lám, a tejtermelő kisgazda ilyen körülmények között is megtalálja azt az utat, mely nem leépüléséhez, hanem legalább jelenlegi helyzetének megmaradásához vezet. És ez a fontos.
Ha tél, akkor tűzifa
Munkáscsoporttal váltottunk néhány szót a pávai református parókia udvarán. Azt a tűzifát hasogatták és rakták ölbe, amit az államtól visszakapott egyházi erdőből közmunkával termeltek ki. Van tehát más út, más ösvény is arra, hogy a közösség olcsóbb és jövedelmezőbb megoldást találjon gondjai orvoslására. Követendő példa ez más közösségek számára is.
— A Csere nevű erdőrészen kaptunk vissza már régebb harminchektárnyi erdőt — tájékoztatott Sidó Géza gondnok —, azt termeljük önerőből. Van még az egyháznak 3,2 hektárnyi erdőjussa, amit visszakértünk, és remélem, hogy vissza is mérik valahol a Luci-oldal övezetében, ugyanis tervezzük a temető nagyobbítását. Öt hektár mezei földje is van az egyháznak, ami már keveset nyom a latban, mert ebből a bérbe kiadott szántó csak 84 ár. Ezért keressük a jövedelmezőbb, olcsóbb megoldást.
A kaláka erejével Páván Albert Levente felvételei
Az egykori Páva külön egyházban szervezkedik. Lakóinak zöme református. Ennek az egyháznak a tulajdonában van a hegyormon emelkedő, műemlék értékű ősi templom. A mindössze 257 lelket számláló gyülekezet ragaszkodik egyházához. T. Juhász Zoltán lelkipásztor elmondta, az elmúlt évtizedekben bensőséges hangulatú imaházat alakított ki magának a közösség, új funkciót kapott az évek során bővített és felújított egykori kántori lakás. Ezt a Krimpen aan den Ijssel-i hollandiai testvérgyülekezetük anyagi segítségével gyülekezeti teremmé alakították, ahol konyha szolgálja a nőszövetségi összejöveteleket, szeretetvendégségeket. Itt tartják az egyházi vallásórákat is. A tetőtérben vendégszobákat szándékoznak kialakítani. A két épület és a lelkészi lak számára is szükséges a tűzifa. Ősi templomukat, ahol nincs és nem is volt fűtési lehetőség, csak jeles alkalmakkor és sátoros ünnepeken használják. Harangtornyának javítását, a templomépület tetőzetének felújítását nemrég fejezték be. A munkálatok folytatására elkészült a terv, hiányoznak azonban a pénzalapok.
A katolikusok növekvő lélekszáma templomot követelt
A pávai anyaegyházhoz tartozik a mindössze húsz lelket számláló Imecsfalva kicsiny filiája, ahol a megyei tanács és a holland gyülekezet segítségével sikerült megújítani a haranglábat, az épület tetőzetét. A sok közmunka és évekre nyúló tatarozások során, Juhász tiszteletes tizenegy éves szolgálata alatt megmaradt templomos lelkűnek a gyülekezet, s ezt számtalan rangos rendezvény és összejövetel alkalmával bizonyította. A pávai katolikus filia hívei mellett állt az Úr az elmúlt esztendőkben is: a falu szívében befejezték a Bartalus plébános idején megkezdett új kistemplom építését. Felszenteléséről még nincs szó — mondta tisztelendő Fekete Tamás zabolai plébános, mert tervbe vették az épület külső felének részleges kőburkolását, no meg most végzik az utolsó simításokat a belső díszítésen.
Nehéz pörgető
Zabola-Páva ágas-bogas históriáját eléggé nehéz visszapörgetni, mert csak régészeti értékei vagy az egykori fakitermeléssel kapcsolatos múltja külön helytörténeti füzetbe kívánkozik. A Mikes família históriája, a "nagy fejedelmi vadászatok és esküvők", a település jelességei, iskoláinak és egyházainak története, műemlékeinek ismertetése ugyancsak igénybe venné annak az erejét, aki részletes monografikus munka megírására vállalkozna. E sorok írója csak a táj és a föld mélyének bemutatására vállalkozna, a hegyvidék patinás helyneveinek segítségével lehetne kalauzolni az olvasót az ezeréves magyar határ érdekes történetekkel tarkított vidékére, elmondani azt, hogy a hegylábi övezet és a Mezőföld síkjának találkozásánál igen gazdag az altalaj savanyú vizekben, gyógyerejű gázban, s ha ma Zabolát a háromszéki krumplitermesztés egyik legjelesebb vidékének nevezik, évtized múlva gyógyfürdő erősíthetné gazdasági erejét.
Túl a világhálón tároltakon, túl Orbán Balázs gazdagnak mondható, 143 éve közreadott leírásán mégiscsak a helyi kiadványok azok, amelyek maradandóak, s amelyek egy csomagban adják az érdeklődő kezébe a hely gazdag vendégforgalmi ajánlatát. Erre gondolva még a remény is szárba szökkenhet: Zabolán a Csipkés nyaralóhelyen, a Mikes-uradalom ún. Svájci villájában működő, már több vendég befogadására alkalmas szállóhelyeken kívül lassan gyökerezik a falusi turizmus. Amint Ádám Attila polgármestertől megtudtuk, a Csipkésben s az egyre épülő-szépülő Gyárpusztája nevű festői turisztikai övezetben egy-egy olyan ingatlan megvásárlását tervezi az önkormányzat, mely újabb elszállásolási helyek kialakítását célozta meg.
Ádám Attila: Hamarosan gazdasági erővé lesz a turizmus
A rendszerváltás után, 1996-ban Tapolca testvértelepülés önkormányzata adta ki Bartos Jenő helybeli nyugalmazott iskolaigazgató ötvenoldalas falufüzetét, ezt követte az a vaskos és igényes, Zabola című, Budapesten megjelent monografikus kötet 2002-ből, amelynek szerzője a helybeli Csángó Néprajzi Múzeum és Székely Tájház alapítója, dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, aki Zabola nevezetességei címmel összefoglalta a település jelenlegi idegenforgalmi ajánlatát. Ezt a kínálatot a mára már majdnem teljességében egybeépült Páva értékeivel egészíthetjük ki, ahol figyelmet érdemel a református műemlék templom, a turulmadaras hősi emlékmű. A pávai díszítő népi faragás remekeit meg lehet pillantani a helyi népi faragómesterek, a Barabás fiúk műhelyében és Rhéti József nyugalmazott tanító lakásán.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
