A legkisebb magyarországi történelmi borvidék, a Somló-hegy kivételes minőségű száraz fehérborokat kínál — és új vállalkozói mentalitást villant fel. A több mint 500 hektárnyi szőlőn hatezer gazda osztozik, köztük a 42 éves Kolonics Károly a maga 6,5 hektáros tulajdonán túl vállalkozói elképzelései révén is meghatározónak számít.
Fotó: Solymosi Enikő
— Borai címkéjén dédapja fényképét láthatjuk, ami azt sugallja, hogy többgenerációs borász család leszármazottja. Nem szabadulhatott vagy nem is akart szabadulni a szőlőtől, a borkészítéstől?
— Fura a helyzet, mert ez a sugallat igaz is meg nem is. Egyrészt a felmenőim nem birtokoltak számottevő nagyságú szőlőst, de azért mindig is szőlővel foglalkozó emberek voltak. Apai dédapám pedig nem szőlősgazdaként került címkére, hanem kegyeletből. Ő a múlt század elején kivándorolt Amerikába, majd az első világháború végén visszajött fegyverrel védeni a hazát. Megkeresett pénzét biztonsági okokból postán adta fel, de formai hibára, névelírásra hivatkozva a postamester nem adta ki neki, viszont hirtelen elkezdett házat, birtokot vásárolni. Amikor én kezdtem a kis családi örökség mellé további szőlőket vásárolni, kiderült, hogy véletlenül épp azokat a területeket vásároltam fel, amelyeket a dédapám pénzén a postamester vett meg. Előtte — mindentől függetlenül — elvégeztem a balatonfüredi borászati gimnáziumot, majd a vám- és pénzügyőrségtől vonultam nyugdíjba.
— És ,,ifjú" nyugdíjasként elkezdett borászkodni...
— Még aktív koromban elkezdtem, de teljes erővel természetesen csak a nyugállományba vonulás pillanatától. Most négy hektáron termesztek szőlőt, az általam előállított évi bormennyiség 11 000 és 17 000 liter közé tehető. A kínálatban olaszrizling, juhfark, hárslevelű és furmint szerepel, de cserszegi fűszeres és ezerfürtű is megtalálható a fajtaválasztékban, utóbbi kettőt azonban még nem palackozzuk. A további két és fél hektár betelepítésre vár.
— Hány emberrel lehet megművelni egy ekkora területet?
— Úgynevezett állandóak öten vagyunk, mi végezzük az évi rendszeres munkálatokat. Szüretkor természetesen ,,ezren" vagyunk. A palackozást leszámítva mindent saját technikával végzünk.
— Milyen mennyiségnél érdemes saját töltősort beszerezni?
— Szerintem csak egészen nagy mennyiségnél. A minőségi berendezések ugyanis egyelőre több tízmillió forintos nagyságrendűek, bértöltésben pedig 35 forintért kerül az üvegbe a bor. A palack, a dugó, a címke és egyéb költségek összeszámolása után 350 forint körül mozog a teljes költség, ezért az ezer forint alatti borárak esetén indokolt a gyanú a vásárlók részéről.
— Egykori vám- és pénzügyőrként miben látja a magyar — de akár a közép-kelet-európai térség — szőlészet-borászat fejlődésének legfőbb gátját?
— A túlzott, esetenként teljesen indokolatlan adminisztrációban és szabályozásban. Például: ha nem szerepel egy kísérőlevélben a bor útnak indításának percnyire pontos ideje, jelentős bírságot vonhat maga után. Egy töltősor beállításának elengedhetetlen feltétele ugyanakkor a folyóvíz biztosítása, holott az üvegek, a berendezések tisztán tartását, fertőtlenítését túlnyomórészt egy kénes, azonnal illanó szer biztosítja, nem pedig a folyóvíz. Egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kellene az adminisztrációt.
— Az átlagos borfogyasztó számára Tokaj vagy Badacsony sokkal ismerősebben hangzik, mint Somló. Mi ennek az oka, illetve mit tesznek a helyzet megváltoztatása érdekében?
— Az ismertségre vonatkozó megállapítás helytálló, ez még, sajnos, Magyarországon is így van. Ez kizárólag marketing kérdése, amiben a somlói bornak eddig nem nagyon volt része. A mi borainknak elenyésző része — az én termésemnek alig egy százaléka — megy ugyanakkor exportra, ami nem elhanyagolható ismertségiindex-gerjesztő. A somlói borok klasszikus, hagyományos eljárással készülnek: hozamkorlátozással, fahordós erjesztéssel és érleléssel, két-három évig érlelődnek a pincében, s csak azután palackozzuk. Ennek és a jelentős hozamkorlátozásnak köszönhetően boraink tipikus, gazdag mineralitású borokként kerülnek forgalomba, de ,,ipari" mennyiségről nem beszélhetünk. A hosszas érlelésnek köszönhetően viszont hosszú ideig kockázatmentesen tárolható és szállítható, ami kizárólag a somlói borról mondható el. Az ismertséget több hagyományteremtő rendezvénnyel is készülünk növelni. A Somló-hegy kihunyt vulkán, ezen alapszik az egyik marketingötletem: újra kitör a Somló, ami messziről látható, a média részéről is jól visszaadható tüzes látványelemekkel készülök megjeleníteni. Erre és hasonlókra épülhet a somlói bor ,,kitörése" is.
