Szárazajtai pillanatkép

2011. február 3., csütörtök, Faluvilág

Talán a viszonylagos földrajzi elszigetelődés az oka, hogy a szárazajtaiak oly szűkszavúan szólnak mindenről, vallanak mindennapjaikról. Pedig lenne, miről: a negatív mutatók ellenére abban bíznak, hogy lesz kiért, kinek óvodát, iskolát tatarozni, keményen dolgozni, művészeti és sporttevékenységet indítani. Érdekes az ún. cigányzenekar története is. A hatvanat rég elrúgó férfiak — minden bizonnyal kész regény az életük! — nem mondanak le a zenéről, ha hívják, mennek, fiatalokkal szövetkeznek, játszanak.

Odafigyelni középületre, útra
Bacon évekkel ezelőtt kezdte el iskoláinak felújítását. Sorra vették a község valamennyi tanintézményét, óvodáját, kormánytámogatással még építkezni is tudtak. Bardocz Csaba polgármester a tavalyi év sikerei közt tartja számon a szárazajtai Ajtai Abód Mihály-iskola főépületének felújítását. A régi, tekintélyes épület belső részét igencsak megviselték az elmúlt évtizedek. Idén az óvodára kerül új, százezer lejes köntös. A hangsúlyt az elfáradt tetőszerkezet megújítására fektetik, de küllemére is gondot fordítanak, hadd leljék örömüket benne a legfiatalabbak. A Nagybacon és Szárazajta közti út javítása is évek óta folyik. Az emberek megértették, nincs annyi pénz, hogy egyszerre elvégezzék, nem is zúgolódtak. Még akkor sem, amikor tavaly kiderült, a kormánytól jelentősebb támogatás nem érkezik, a befolyó pénzből a régebbről megmaradt számlákat kell kiegyenlíteni, azaz a hátramaradt három és fél kilométeres szakasz kivitelezése tovább késik. Egy ideje viszont már rosszallóan csóválják fejüket: a kezdetben jónak tűnő út — az aszfaltréteget elég vastagnak vélték, jól futott rajta az autó is — gyors romlásnak indult, attól tartanak, a téli fagyos idő tavaszra még járhatatlanabbá teszi. Tanácsülésen is szóba került az út áldatlan állapota, Bardocz Csaba is elismerte, nem megfelelő minőségű a kivitelezés. Még szerencse, hogy nem vették át az elvégzett munkát, így tavasszal kérhetik a hibák kijavítását.


Jól fizetik a tejet
Év elejétől új tejcsarnok működik a faluban. A Bodzafordulóról érkező, sajtot, sós sajtot, tejfölt és joghurtot készítő vállalkozó a terméküket éveken keresztül felvásárló Tyrom Rt. árainál mintegy ötven százalékkal ígért többet, nem csoda tehát, hogy a legjelentősebb gazdák már első pillanattól átálltak. A csarnok alkalmazottja, Benedek Rozália és férje, Várhegyi Csaba azt mondja, e hónaptól már többen hordják hozzájuk a tejet. Várhegyi Csaba magyarázza, miért is fogadták el a szárazajtaiak ilyen hamar Doru Cazacu ajánlatát: a faluban ipar jóformán nincs, munkahelyet találni nagyon nehéz, így az állatok jelentik a biztos megélhetést, minden bani számít. ,,A faluban közel ezer tehén van, s ha ebből ki is vonjuk a növendékek és borjak számát, úgy is marad legalább nyolcszáz fejős. Elmondhatjuk hát, az állatok biztosítják számos szárazajtai számára a mindennapi betevőt. Amikor Simon András alpolgármester bemutatta Cazacu urat, s meghallották, hogy a görög hetvenkét banis felvásárlási árával szemben a havonta hétszáz literig hozónak 1,05 lejt, az azon felül szerződőnek 1,13 lejt fizet a 3,5 zsírfokú tejért, a legjelentősebb gazdák közül harminchárman egyszerre léptek. Az első nap már 950 liter tejet hoztak, most alig három hét után pedig már 1500 liternél járunk. Persze, akadtak névtelen gyalázkodók, akik azt terjesztették, hogy bodzafordulói románra nem lehet számítani, hogy azt a pénzt biztos, ki sem fizeti. Mégis megvolt az emberek elszántsága. Látták, hogy ezt az elhanyagolt épületet néhány nap alatt rendbe szedte — fajansz a padlón és a falon, a csapokból hideg és meleg víz folyik, új a modern tejtároló medence —, nem kíván megszaladni, nem hagyták magukat befolyásolni" — mondotta Várhegyi Csaba. A nejének segítő férfi (színültig tele a vastag falú alumíniumtartályok, emeléskor jól jön a hitestárs ereje) szavait erősítik meg a ki-be járó gazdák is. Azt mondják, úgy érzik, ez az esztendő jól indult, hiszen kicsit jobban megbecsülik munkájukat, nem csúfolkodnak velük.


Megújult az iskola
Az iskola főépülete kívül-belül megújult. A homlokzat a kilencvenes évek közepén esett át ,,ráncfelvarráson", nyílászáróit a múlt század hetvenes éveiben cserélték ki, ám belül 1894-es építése óta soha nem korszerűsítették. Ennyi év után sok tennivaló akadt. Több hónapon keresztül folyt a munka, a ráköltött összeg háromszázezer lejre emelkedett. Kicseréltek minden ajtót és ablakot, újak a szarufák, a cserepek, a villanyhálózatot is felújították.
Az iskola igazgatóját, Péter Attilát arról kérdeztük, megéri-e, van-e, kinek ilyen hatalmas beruházást elkészíteni. Van. Jelen pillanatban szinte minden évfolyam külön jár, a gyermeklétszám közel nyolcvan. Bár még idén és jövőben is csak egy összevont osztály indul, nem biztos, hogy néhány év múlva is hasonló marad a helyzet; a születések száma egyre csökken, s ez nem sok jót ígér. Az ok, mint bárhol máshol az országban: a fiatalok a faluban nem látják jövőjüket biztosítva, aki teheti, elmegy. Péter Attila úgy tudja, idén több esküvőt is ülnek, de legtöbbjük csak a lagzit tartja itt, a boldogulást máshol keresi. Kik tanítanak, milyenek a diákok tanulmányi eredményei? — kérdezzük. A faluban, a község más településein vagy a Baróton lakó pedagógusok zöme fiatal, rajta és Székely tanáron kívül mindegyikük nő. Jól felkészültek, szakképesítése mindössze egyiküknek hiányzik, de hamarosan ő is elvégzi az egyetemet. A diákok? Mindig akadnak nagyon jók, jók és elégségesek. A jegyekkel nincs baj, általában csak félévkor buktatnak — figyelmeztető célzattal.


Egyesület a közösség érdekében
Késő ősszel jegyezték be a Lármafa Művelődési és Sport Egyesületet. Az út elején határozott célkitűzésük: ők erősítik tovább az anyaországi Okánnyal fenntartott húszéves testvértelepülési kapcsolatot. A Búzavirág gyermektánccsoport és a táncolni kedvelő felnőtteket összefogó Lármafa néptánccsoport anyagi hátterét biztosítják, helyi jellegű kisebb sporteseményeket szerveznek, díjakat, elismervényeket osztanak. ,,Kis falu vagyunk, de azért az igények élnek, szükség van a szervezőkre, akik a működéshez szükséges pénzt megszerzik. Vállaltuk, hogy ellátjuk ezeket a feladatokat, pályázunk, utaztatást, fellépést szervezünk, lelevelezünk mindent, ami csak szükséges. Most például abban járunk, hogy a több esztendőn keresztül működő, ám időközben valami okból megrekedt Búzavirág gyermektánccsoportot újjászervezzük. A szülők jelezték, igényelnék az oktatást, mi pedig örömmel próbálunk eleget tenni, hogy a népi hagyományainkat éltető tevékenység megmaradjon" — mondotta Péter Irénke.


Öreg zenész nem vén zenész!
Régi, nagy hagyományú zenekarral rendelkezik Szárazajta. Cigányzenekar — így nevezik most is a falubeliek, pedig soraikban már rég nincs roma. Cigányzenekar — kicsit talán lesajnáló is a megnevezés, de örvendenek, hogy még létezik, van ki húzza ebben a modern világban is, mikor alkalom adódik. Mikor is alakult, milyen felállásban működött, repertoárjában milyen nóták szerepeltek, azt csak sejteni lehet. A most hetvenedik évéhez közelítő Fábián Béla azt mondja, az együttesben való muzsikálás apáról fiúra vagy közeli rokonra szállt. Ő a hatvanas években, amikor még húszesztendős sem volt, vált teljes jogú taggá. A bányavállalatnál dolgozott, jól keresett, de rangot, megbecsülést jelentett a muzsikálás. Jóformán nem telt el olyan hétvége, hogy lakodalmakba, keresztelőkbe, bálokba, nagy regrutabúcsúztatóba ne hívták volna. Sepsiszentgyörgytől Jenőfalváig húzta Henter Sándor (prímás), Henter Vidor (klarinét), Fábián Albert (klarinét), Tréfán Zoltán (brácsa), Bodor Adolf (cimbalom), Fábián Béla (harmonika) és Papp Lajos (cimbalom) a csárdást, gyorscsárdást, a sebes forgatót, a marosszéki nótákat, a kuruc dalokat, s ha kellett, tangót és keringőt. Hírük volt hosszú időn keresztül. Úgy tudja, az is megesett, hogy a Park vendéglő főnöke, ifj. Éger Árpád azzal riogatta zenészeit, megmutatják majd nekik a szárazajtaiak, miként is kell zenélni... Azok az idők lejártak, csak a sárguló, megtört szélű fényképek őrzik az emlékét, a bandából Fábián Bélán kívül hírmondónak csak sógora, Papp Lajos maradt. Mégsem mondtak le teljesen az zenéről. Ha felkérik, soraikba fogadják a nagybaconi Keresztes Lászlót (Művészt, ahogy mindenki ismeri) vagy Zalánpatakról Préda Jenőt, a fiatal, alig harmincesztendős Incze Sándort pedig szaxofonozni kérik fel. ,,Biztos, a pénztelenség is közrejátszik, hogy manapság nem szerveznek olyan mulatságokat, ahol mi is felléphetnénk. Pedig mondom én, az emberek tudnak még táncolni zenénkre, s szeretik is. Amikor itt voltak az okányiak, igencsak megmutatták! Olyan zene ez, amelytől megnyugszik az ember lelke. Így érzem én is, ezért amíg lehet, játszani fogok."

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 435
szavazógép
2011-02-03: Család - Puskás Attila:

A B2-vitamin, emésztőenzimeink katalizátora (Az élet ábécéje)

A B2-vitamint, a riboflavint (C17H20N4O6) 1933-ban fedezték fel. Richard Kuhn (a felfedezők egyike) 1938-ban Nobel-díjat kapott érte. A vegytiszta riboflavin sárga, narancssárga kristályos anyag, amelyet gyakran használ az élelmiszeripar színező anyagként (kódja E101). Hőkezelésre nem bomlik el, de igen érzékeny a fényre, oxigénre. Három óra múltán az üvegben fénynek kitett helyen a tej riboflavinjának hetven százalékát elveszti. Hasonlóan károsodik valamennyi tejtermék, kenyér stb.
2011-02-03: Múltidéző - Puskás Attila:

Sortüzek a tüntetőkre (Az ’56-os forradalom Magyarországon)

Az 1956-os események kapcsán hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy sem a forradalmi lendület nem fúlt ki november negyedikével, de a kádári rendszer (persze a szovjet fegyverek védelmében) sem tett le a bosszú ihlette megtorlásról.