Nem hozott változást a távozás pénteke

2011. február 5., szombat, Közélet

Százezrek vonultak utcára az egyiptomi városokban tegnap, hogy immár tizenegyedik napja Hoszni Mubarak elnök lemondását követeljék. Kairóban tízezrek imádkoztak, majd tüntettek békésen a heti ima napján a Tahrír téren. Az elmúlt két nap megmozdulásait meghazudtoló nyugalomban és derűvel gyülekeztek az emberek a téren, ahonnan ezúttal távol maradtak az államfő hívei. Délelőtt a térre látogatott a védelmi miniszter, majd délben a közös ima, ezután pedig a karneválszerű tömegdemonstráció következett. Mubarak egy interjúban előző nap közölte, hogy nem akarna már a hatalomban maradni, de Egyiptomot nem hagyja káoszba taszítani, ezért nem mond le. A tüntetők viszont éppen ezt követelik tőle: az azonnali lemondást, és a heti ima napját ennek megfelelően a távozás péntekének nevezték el.

Tárgyalások folynak az Obama-kormányzat és egyiptomi felsővezetők között Hoszni Mubarak egyiptomi elnök azonnali távozásáról és egy, a hadsereg által támogatott ügyvivő kormány megalakításáról — közölték csütörtök este nevük elhallgatását kérő amerikai tisztviselők. A megalakítandó új egyiptomi kormányzat feladata lenne a szabad és tisztességes választások megszervezése az év vége felé, de egy átmeneti kormány megalakítása csupán az egyik a szóban forgó lehetőségek között — mondták amerikai tisztviselők. Hozzátették, hogy az Egye­sült Álla­mok nem akar semmilyen konkrét megoldást ráerőltetni Egyiptomra, csupán azt a véleményét hangoztatta, hogy Mubaraknak gyorsan mennie kell, ha a válság békés kimenetelét akarja.
Az újságírók elleni támadások folytatódtak, súlyosan megsebesült az STV svéd közszolgálati televízió egyik újságírója Kairóban. Külföldi és egyiptomi újságírókat egyaránt értek atrocitások. Több vezető külföldi politikus elítélte az Egyiptom­ból tudósító újságírók elleni erőszakot.
Az egyiptomi hadsereg kiváró álláspontja és az, hogy nem alkalmaz erőt a tüntetők ellen, de nem is száll szembe a forrongó tömeg elleni támadásokkal, kérdéseket vet fel, és rávilágít arra: szerepe döntő fontosságú lesz a válság kimenetelére, legyen az véres vagy politikai. A szakértők egyelőre töprengenek, vajon mi lehet a mozdulatlanság oka: cinkosság a rendőri megtorlással, a változó helyzettel szembeni óvatosság, a megosztott hierarchia, avagy törekvés az időnyerésre, hogy Hoszni Mubarak elnök távozásáról tárgyaljanak?
Haladéktalanul meg kell kezdődnie Egyiptomban az átmenetnek egy széles támogatottságú kormány alakítása felé — szólítottak fel az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tegnapi brüsszeli találkozójukon elfogadott közös nyilatkozatukban. A kormányfők hangsúlyozták a polgárok jogát a szabad és békés tiltakozó akciókhoz, és arra szólították fel a hatóságokat, hogy a lakosság törekvéseit politikai reformmal, ne elnyomással próbálják megválaszolni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 1446
szavazógép
2011-02-05: Közélet - :

RMDSZ: „őszödi beszéd”

A Hotnews hírportál közzétett egy mintegy százperces hangfelvételt, amely a Maros megyei RMDSZ január 27-én zárt ajtók mögött lezajlott területi küldöttgyűlésén készült, miután a sajtó képviselőit távozásra kérték. Az ülésen az RMDSZ-elnökjelöltek röviden ismertetik programjukat, Olosz Gergely kivételével, aki nem volt jelen, és levelet küldött a testületnek.
2011-02-05: Belföld - :

Hírsaláta

NEM ANNYI AZ ANNYI. Ha alaposan szemügyre vesszük, illetve utánaszámolunk, nem 15 százalékot adtak vissza a tavaly megnyirbált fizetésekből, hanem jóval kevesebbet. A múlt esztendőben elvették az állami alkalmazottaktól a pótlékok zömét, a tizenharmadik fizetést, a szabadságjuttatást, az ebéd- és ajándékjegyeket, majd mindenkinek levágták fizetése egynegyedét, így a bércsökkenés nem egy esetben meghaladta az ötven százalékot.