A napokban kiszivárogtatott tervezet azokat az indokokat sorolja fel, amelyek alapján az egyes EU-tagországok — ha majd egy ilyen értelmű uniós szabályozás életbe lép — saját döntéssel kitilthatják területükről a genetikai összetételükben módosított termékeket (GMO). A brüsszeli bizottság tavaly tett javaslatot a GMO-k termesztésének szabályozására, az EU-tagállamok szabadon dönthetnének arról, hogy engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják. A javaslatról élénk vita folyik a tagállamok között, egyebek mellett azért, mert aszerint egészségügyi és környezetvédelmi megfontolások uniós hatáskörben maradnának, erre tehát a tagállami tilalomnál nem lehetne hivatkozni.
A felsorolt indokok közé tartozik a közrend fenntartása, beleértve a tüntetések elkerülését is, a termelők és fogyasztók választási jogainak biztosítása, területtervezési megfontolások, a hagyományos mezőgazdasági termelési formák megőrzése, természetvédelmi területek megóvása, de még vallási, filozófiai vagy erkölcsi megfontolások is.
Független szakértők szerint azonban továbbra is problémát okozhat, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai nem teszik egyértelműen lehetővé a tilalmat az említett indokok alapján, így az azokra hivatkozó tagállamoknak a WTO-n keresztül érkező panaszra kell számítaniuk.
Jelenleg az EU-tagországok megosztottak a génkezelt növények termesztését illetően, és az unióban nehéz is keresztülvinni egy-egy ilyen termék engedélyezését. Kétféle génkezelt növényt — egy kukorica- és egy krumplifélét — termesztenek az unióban, de további tizenöt termék vár engedélyezésre.