Múlt hétfőn zárult le a határidő, eddig nyilatkozhattak a tagok, hogy maradnak-e a magánnyugdíjpénztáraknál. Aki nem nyilatkozott, átigazolták az állami rendszerbe. Az eddigi adatok szerint a tagok csupán három százaléka döntött a maradás mellett, ez körülbelül 102 000 fő.
A kérdés most már az, hogy a kialakult helyzetben a 22 magánnyugdíjpénztár közül hány maradhat talpon? Azt, hogy a többség a szolidaritáson alapuló állami rendszer mellett döntött, Orbán Viktor győzelemnek fogta fel, amit egyenértékűnek tartott a kétharmados választási győzelemmel. A sokat vitatott ügy tehát lefutottnak látszik, annak ellenére, hogy számos nyugdíjpénztár és magánszemély fordult jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz. A taláros testület hamarosan dönteni fog, de kérdéses, hogy esetleg a nyugdíjpénztárak igazát szavatoló döntései visszafordíthatják-e a helyzetet? A magánnyugdíjpénztáraknál felhalmozódó mintegy 3000 milliárd forintos vagyon a költségvetésbe áramlik át, a pénz egy részéből Matolcsy György gazdasági miniszter 250 milliárd dolláros tartalékalapot hoz létre, a piacokat megnyugtatandó. * A Richter-skála szerint 4,9-es földrengés volt néhány napja Oroszlány térségében. Házak repedtek meg, kémények dőltek le, a kár óvatos becslések szerint is eléri az egymilliárd forintot. * Tovább bonyolódik a sukorói kaszinó ügye. Eddig a koncessziós szerződések és a telekcsere miatt indult ügyészségi vizsgálat. Most Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos újabb bizonyítékokat mutatott be arról, hogy a kaszinóépítésre kiírt pályázatot a Gyurcsány-kormány eleve az egyik pályázó külföldi cég igényeihez szabta. Így aztán versenyhelyzet nem alakulhatott ki. Nyilatkozott Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, azt fejtegetve, hogy ő kérte az általa eleve aggályosnak tartott telekcsere semmissé nyilvánítását, s ezzel olyan helyzetet teremtett, hogy az Orbán-kormány könnyen felbonthatta a koncessziós szerződést. * Múlt héten másodfokon is fehérgalléros bűnözőknek nyilvánította a szegedi ítélőtábla Zuschlág Jánost és társait, noha minden esetben enyhítették a büntetéseket. Zuschlág jogerősen hat évet kapott, amiből, mivel három és fél éve tartják vizsgálati fogságban, két és fél évet kell még leülnie. A bíró a javára írta, enyhítő körülménynek tekintette, hogy az általa okozott kárból ötvenmillió forintot visszafizetett, de érthetetlen módon nem vizsgálta, hogy ez az ötvenmillió forint honnan származik. A pénz eredetének kiderítését az ügy szempontjából nem tartotta fontosnak (?). Mindez mintha arra is utalna, hogy Zuschlág és társai vitték el a ,,balhét", s a pályázati csalások ügye mögött esetleg más, fontosabb személyek is állhattak, akiknek szerepét az ügyészség sem vizsgálta, legalábbis kellő eréllyel nem... * Zuschlág tehát 2013 végén szabadulhat, s az általa és fehérgalléros bűnöző társai által eltérített, hozzávetőlegesen 80 millió forinttal mi lett, ma sem tudni...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.