Múlt hétfőn zárult le a határidő, eddig nyilatkozhattak a tagok, hogy maradnak-e a magánnyugdíjpénztáraknál. Aki nem nyilatkozott, átigazolták az állami rendszerbe. Az eddigi adatok szerint a tagok csupán három százaléka döntött a maradás mellett, ez körülbelül 102 000 fő.
A kérdés most már az, hogy a kialakult helyzetben a 22 magánnyugdíjpénztár közül hány maradhat talpon? Azt, hogy a többség a szolidaritáson alapuló állami rendszer mellett döntött, Orbán Viktor győzelemnek fogta fel, amit egyenértékűnek tartott a kétharmados választási győzelemmel. A sokat vitatott ügy tehát lefutottnak látszik, annak ellenére, hogy számos nyugdíjpénztár és magánszemély fordult jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz. A taláros testület hamarosan dönteni fog, de kérdéses, hogy esetleg a nyugdíjpénztárak igazát szavatoló döntései visszafordíthatják-e a helyzetet? A magánnyugdíjpénztáraknál felhalmozódó mintegy 3000 milliárd forintos vagyon a költségvetésbe áramlik át, a pénz egy részéből Matolcsy György gazdasági miniszter 250 milliárd dolláros tartalékalapot hoz létre, a piacokat megnyugtatandó. * A Richter-skála szerint 4,9-es földrengés volt néhány napja Oroszlány térségében. Házak repedtek meg, kémények dőltek le, a kár óvatos becslések szerint is eléri az egymilliárd forintot. * Tovább bonyolódik a sukorói kaszinó ügye. Eddig a koncessziós szerződések és a telekcsere miatt indult ügyészségi vizsgálat. Most Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos újabb bizonyítékokat mutatott be arról, hogy a kaszinóépítésre kiírt pályázatot a Gyurcsány-kormány eleve az egyik pályázó külföldi cég igényeihez szabta. Így aztán versenyhelyzet nem alakulhatott ki. Nyilatkozott Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, azt fejtegetve, hogy ő kérte az általa eleve aggályosnak tartott telekcsere semmissé nyilvánítását, s ezzel olyan helyzetet teremtett, hogy az Orbán-kormány könnyen felbonthatta a koncessziós szerződést. * Múlt héten másodfokon is fehérgalléros bűnözőknek nyilvánította a szegedi ítélőtábla Zuschlág Jánost és társait, noha minden esetben enyhítették a büntetéseket. Zuschlág jogerősen hat évet kapott, amiből, mivel három és fél éve tartják vizsgálati fogságban, két és fél évet kell még leülnie. A bíró a javára írta, enyhítő körülménynek tekintette, hogy az általa okozott kárból ötvenmillió forintot visszafizetett, de érthetetlen módon nem vizsgálta, hogy ez az ötvenmillió forint honnan származik. A pénz eredetének kiderítését az ügy szempontjából nem tartotta fontosnak (?). Mindez mintha arra is utalna, hogy Zuschlág és társai vitték el a ,,balhét", s a pályázati csalások ügye mögött esetleg más, fontosabb személyek is állhattak, akiknek szerepét az ügyészség sem vizsgálta, legalábbis kellő eréllyel nem... * Zuschlág tehát 2013 végén szabadulhat, s az általa és fehérgalléros bűnöző társai által eltérített, hozzávetőlegesen 80 millió forinttal mi lett, ma sem tudni...