Munkatársai kétharmadának elbocsátására kényszerül az Abofarm Rt. A válságos helyzet kiváltó oka az uniós támogatások megvonása, a gabonaárak meredek emelkedése és a baromfihús árának csökkenése.

Jelentős nehézségekkel, súlyos pénzhiánnyal küszködik a sepsiszentgyörgyi Abofarm Rt., közkeletű nevén a tyúkfarm. A vállalat egységeiből: feketehalmi takarmánygyártó részleg, illyefalvi és sepsiszentgyörgyi csirkefarm, az ugyancsak a megyeszékhelyen működő tojóegység és vágóhíd, utóbbi kettő bezárt, a többiekben pedig január 8-tól előreláthatólag március elejéig csak fertőtlenítési, karbantartási tevékenység zajlik. Termelésről egyelőre szó sincs.
A csökkentett üzemmódra kényszerülés okai több oldalon is keresendőek — állítja Péter Árpád ügyvezető igazgató. Mindenekelőtt abban, hogy 2009. december 31-én megszűnt a felnevelt csirkék után járó állami és uniós támogatás. A vállalatok akkori hajrájának következményeként tavaly májusra megteltek a raktárak, az árudömping pedig húsárcsökkenéshez vezetett. ,,Az élelmiszerek piacán ugyanis nem a termelők alakítják az árakat, hanem a fogyasztók. Vészhelyzetben az emberek megpróbálják nélkülözni a ipari cikkeket, enni azonban mindig kell. Mivel az áfanöveléssel együtt visszaesett a lakosság vásárlóereje, az olcsóbb termékeket keresik, s ha a belföldi termelés nem képes azt biztosítani, már érkezik is az import az uniós országokból. Mint például az olcsó lengyel tojás, amellyel mostanában a boltok polcain találkozhatunk" — ecsetelte a folyamatot az igazgató.
A válsághelyzet kialakulásához hozzájárult a gabonaárak emelkedése is, és ez elsősorban azokat a vállalatokat érintette fájdalmasan, amelyek nem rendelkeznek termőfelületekkel, ezért megvásárolni kényszerülnek a takarmányok alapanyagát. Ebben a helyzetben van az Abofarm is, amely számára a kör ezzel be is zárult. A cég vezetői számára a döntés nem volt kétséges: csökkentett üzemmód, leállás, bezárás.
A folyamat újrakezdéséhez elsősorban pénzre van szükség — és nem csak a termeléshez, hanem a két bezárt egység, a tojófarm és a vágóhíd uniós normákhoz való felzárkóztatásához is. Ennek érdekében az Abofarm befektetőkeresésbe kezdett, s akadnak is érdeklődők itthonról és külföldről egyaránt, van, akit a terület érdekel, van, akit a termelőegységek, ám a tárgyalások még igencsak a kezdeti szakaszban vannak.
Ebbe a sorba illeszkedik a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak tett ajánlat is: a tojófarmot kínálják eladásra. Az egyezkedések azonban egyelőre itt is elakadtak, ezt Antal Árpád polgármester azzal indokolta, hogy bár a területre szüksége lenne a városnak, a kért ár nem reális. A kezdeti árat a felek üzleti titokként kezelik, a Háromszék információi szerint a cég 1,9 millió eurót szeretne a héthektáros területért. Az Abofarm további pénzteremtő eszköze a bérfuvarozás, -raktározás és -gyártás, valamint egyes berendezések értékesítése.
A cég 267 alkalmazottjának kétharmadától annak ellenére kénytelenek megválni, hogy igyekeznek minden kiadást ésszerűsíteni. Ennek jegyében például felmondták az eddig igénybe vett őrző-védő cég szolgáltatásait, és a megtartandó 85 alkalmazott közül jelölik ki azokat, akik felvigyázzák a telepeket.
A talpraállás reményét táplálja, hogy a 2010-es szűk esztendő után idén újra számítani lehet uniós pénzügyi segítségre állatjóléti támogatás címszó alatt. Addig is igyekeznek minél hamarabb elindítani a termelést az EU-s normáknak is megfelelő feketehalmi, illyefalvi és sepsiszentgyörgyi egységekben. Mert ennivalóra minden válság ellenére szükség lesz.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.