Szobor készül
Nincs hónap, hogy ne terveztek volna valamilyen kulturális megmozdulást. A felújított, díszes, faragott karzattal bővített művelődési otthon szinte vonzza az embert, hogy ott kikapcsolódjék, és ilyen rendezett, fűtött, tágas teremben szívesen fellépnek a kézdivásárhelyi művészegyüttesek is. Torján — párját ritkítóan — négy színjátszó csoport működik. Egyik nemrég szerepelt Futásfalván. A népi tánccsoport eljutott a testvértelepülésekre is látogatások alkalmával. Rendszeresen megszervezik a nyugdíjasesteket, ahol akad olyan idős is, aki szívesen fellép.

Kovács Katalin

Kovács Katalin, a művelődési élet egyik szervezője: Ez így igaz, de a rendezvények egy részét a polgármester szervezi, főleg azokat, amelyek Bálványosfürdőn zajlanak. Januárban volt hóbuli, utána előadással egybekötött farsangi kosaras bál. Ezt követte a nagy sikerű Nemzetközi Disznótoros Fesztivál február elején. Most március 15. méltó megünneplésére készülünk magyar történelmi hagyományőrző előadásokkal, és megkoszorúzzuk a hősök emlékművét. Április vége a környezetvédelem ideje, május elsején mindig falusi majálist tartunk, Torján június 17—19. között megszervezzük a Torjai Falu­napokat és a hagyományos Nemzetközi gasztronómiai versenyt, amelyen mindig részt szoktak venni testvértelepüléseink, Kistarcsa, Bálványos, Cso­konyavisonta és Gádoros.

Daragus Attila

A kimutatást lapozgatva örömmel láttuk, hogy júliusban ismét lesz Bálványoson Incitato Nemzetközi Festőtábor, augusztusban a szintén hagyományos Szent István-napi ünnepély a Cserefarkon, októberben szüreti bál, novemberben nyugdíjasok napja, decemberben karácsonyi és szilveszteri dínomdánom. Ezek közé ékelődnek be a templombúcsúk, a nép legszentebb ünnepei Sarlós Boldogasszony napján a Torjához tartozó Futásfalván, Mária, Szent Márton és Szent Miklós napján Torján.

Majdnem kész a faluközösséget szolgáló épület

Daragus Attila polgármester nemcsak a község hagyományos régi utcaneveit faragtatta utcanévtáblára, hanem a kisebb terek parkosításáról is gondoskodott. A futásfalvi letérőnél ilyen tágasabb parkban — az ún. Árpád parkban — lel "otthonára" Altorja jeles szülötte, az emlékirat- és történetíró Apor Péter (1676—1752), aki a falu nevét előnévként használta. A bronz mellszobor készítője az Apor családhoz és így Torjához is több szállal kapcsolódó szobrászművész, Miholcsa József.

Hullámzó gyermeklétszám
Nem könnyű fenntartani a Kicsi Antal Általános Iskola épületeit, az öt egységből négy Torján, egy pedig Futásfalván található. A születése révén Torjához kötődő író és irodalomtörténész emlékét őrző és ápoló iskola tanára, Könczei Magdolna elmondta, hogy megosztva helyezték el a különböző épületekben működő osztályokat, s bár hullámzóan, de csökken a tanulólétszám. Torján és Futásfalván nem szokatlan jelenség már az összevont osztály.

Könczei Magdolna

Az épületek és a tanítási program megosztottsága miatt még egy iskolabuszt kértek, mert a jelenlegi menetrendjét nem lehetett úgy beosztani, hogy a futásfalvi felső osztályos tanulók idejében hazaérjenek. 382 gyermeket oktatnak-nevelnek ebben az iskolai hálózatban. Miközben a tragikus hirtelenséggel elhunyt Coroi Artúr néhai torjai tanár emlékét idéztük, akit távollétében is e táj históriája foglalkoztatott, azt is láthattuk, hogy eléggé megviselte az idő az iskola központi épületét, soha nem esett át főjavításon. Falai megbomlottak, régi a villanyhálózat, leromlott a tetőszerkezet, az iskola vezetősége segítségért kiáltott a tanfelügyelőség és a helyi önkormányzat irányába is.

Tollforgató pedagógus
Sólyom Zoltánt, a karatnai általános iskola tanárát arra kértük, hogy meséljen munkájáról, mert örvendetes dolog, amikor egy főleg történettudományokkal foglalkozó pedagógus szerfelett hasznos helytörténeti kutatásokba kezd.

Sólyom Zoltán

— Öt éve dolgozom Karatnán — mondta. — Egyetem után elvégeztem a mesterit erdélyi magyar kultúrából és civilizációból. Kiegé­szítésként időközben a politológia szakot is elvégeztem 2008-ban. Itt történelmet, magyarságtörténetet és állampolgári ismereteket tanítok, kiegészítésként földrajzot, mely egyik kedvenc tantárgyam lett. Szabad időmben végzett kutatásaim alapján írtam egy tanulmányt a Romániai Magyar Évkönyv 2006-os kötetébe. Címe: A kollektivizálás és utóélete Há­romszéken. Érde­kes, hogy bár nem régmúlt időkről van szó, a felkeresett felső-háromszéki települések közül csak a helybeli kollektív gazdaság alakuló okiratát sikerült fellelnem. Úgy érzem, hogy e témakör kutatásának most van az utolsó órája, élnek még sok faluban ezeknek a gazdaságoknak az elnökei, lehet még információkat szerezni azoktól, akik átélték ezt az időszakot. Több interjút készítettem, így a csernátoni kollektív elnökével, a helybeli kollektív főkönyvelőjével (aki azóta, sajnos, el is hunyt), báró Apor Csabával. Érdekel a Büdös-hegység kénkitermelésének históriája is. Lehet, ez lesz a következő szaktanulmányom.
— Felette fontos része a téma a háromszéki agrártörténetnek, jó lenne, ha több történelemtanár is felsorakozna minél részletesebb taglalásához. Látom, nemcsak a helytörténet, hanem a kisállattartás megszállottja is.
— Már gyerekkoromban megszerettem a kisállatokat, főleg a nyuszikat. Éppen most fejeztem be eléggé gazdagnak mondható könyvészet segítségével egy bővebb tanulmányt a fajnyulak tenyésztéséről. Február 18—20-a között lesz Kézdivásárhelyen egy kisállat-kiállítás a sportcsarnokban, amelyen részt szándékszom venni, ugyanis tagja vagyok a Co­lumba Kisállat-tenyésztő Egyesületnek. Itt kb. ötszáz fajtiszta kisállatot állítanak ki, galambokat, tyúkokat és elsősorban nyulakat.
Sólyom Zoltán bizonyára arról is tud, hogy 2007-ben Salamon Ferenc nyugalmazott futásfalvi tanár tollából megjelent egy igen hasznos összefoglaló A kisállattenyésztés története Kézdi­széken a kezdetektől napjainkig címmel. A kiadvány rendkívül fontos, ugyanis a szervezett állattartás kezdetei minálunk 1874-ig nyúlnak vissza.

Szentmártontorja, Tours-i Szent Márton
Szentmártontorja volt a régi századokban Felső-Torjának a neve, amit bizonyára régi templomának védőszentjétől kapott. Ma már ezt a nevet nem használják. A régi templom nem lehetett más, mint az a román kori épület, melyet a gótika idejében átépítettek. Ennek alapjaira, a régi formáját megtartva, épült a mai neogótikus templom, mely az első világháború végére készült el. Az ovális várfallal övezett templom később a reformátusok tulajdonába került. A vár kaputornyának helyére építették fel a ma is álló építészeti remeket, a XVIII. századi — feltételezhetően védelmi célokat is szolgáló — harangtornyot. Ebből az időből való a fából faragott portikusz (a mai vár bejárati kapuja), amelyen az 1770-es évszám olvasható. Sokáig működő, reneszánsz díszítésű és néhány éve elrepedt harangja 1731-ben készült Brassóban Henricus Lamp szász mester műhelyében. A harangot a Koronaváros címere díszíti. A harang révén alakult úgy, hogy e sorok írója a 281 lelket számláló feltorjai kálvinista gyülekezet vendégeként múlt hét végén az imahét zárónapján bemutatta Harangoskönyv című új kötetét. Nem nagy távolságra a vártemplomtól 1940—42 között új templomot épített magának az időközben lélekszámában megnövekedett katolikusság, amelyet Tours-i Szent Mártonra szenteltek fel.
Tiszteletes Egyed László feltorjai református lelkipásztor elmondta, hogy élő az egyházközség, élénk a gyülekezeti élet, közel tíztagú nőszövetség végez háládatos munkát a gyülekezeti gondok megoldásában, beteggondozásban. Sajnos, a számában megapadt fiatalságot, a rövid téli napokon az iskolai gondokkal elfoglalt diákságot csak a nyári időben sikerül összefogni evangelizációs rendezvények és közös kirándulások révén.