Farsangfarka Lécfalván

2011. február 22., kedd, Faluvilág

A lécfalviak már lemondtak arról, hogy falujukban valaha is olyan közhangulat és élet bontakozzék ki, mint évtizedekkel ezelőtt — derült ki egész napos látogatásunk idején néhány helybelivel való beszélgetésből. A csend azonban csak viszonylagos, minden arra utal, hogy él és élni akar az egykori nemes székely faluközösség maradéka, mi több, eseménydús a farsangfarka.

Újraindult az egyesület
— Mi történt a lécfalvi kezdeményezésű egyesülettel, a Lezával, melynek hivatalos bejegyzése reménnyel töltötte el a helybelieket?
— Többen kiléptek belőle — mondták —, még mielőtt hasznos kezdeményezésbe kezdhetett volna, s mint legtöbb alkalommal, az anyagiak kezelése fölött támadt vita, kétely a pénzeket illetően. Többek között kilépett az egyesület volt elnöke, Incze Hunor tiszteletes, Mátyás Katalin nyugalmazott mérnök, Hatházi Károly (képünk) és többen mások. A kezdeti tizennyolc tagból már csak fele maradt. Voltak, akik sajnálkoztak, mert azt remélték, hogy kapcsolatteremtő egyesület lesz, pályázatokat nyújt be, olyan jellegűeket is, amelyek a falufejlesztést fogják szolgálni.

Dénes László vállalkozó, az egyesület jelenlegi elnöke arról számolt be, hogy tavaly újraindult a Leza, új tagokkal bővült, és tagja lett a magyarországi testvértelepülés, Zalamerenye polgármestere, Onodi László is. (Az egyesület nevében ugyanis a Le Léc­falvára, a Za Zalamerenyére utal.)
— Sajnálom az esetet, de az is igaz, hogy néhány személyt, akivel nem értettem egyet, elutasítottam. Kár, hogy kilépett a tiszteletes, mert mint tanult emberre, aki pályázatokat tud írni, szükségünk lett volna. A Leza egy kft., ahol pontos pénzügyi elszámolásnak kell lennie. Az egyesület működik. Az önkormányzat segítségével bérbe kaptuk tíz évre a helybeli iskola két termét, amit részben és önerőből felújítottunk, ott fogadtuk testvérfalunk küldöttségét. Az anyagiak hiánya miatt tavaly elmaradt a falunap, de Hajdó Attila községi képviselő és az egyesületi tagok egyéni hozzájárulásával honismereti kirándulásra vittük a vendégeket, Szőcs Levente nagyborosnyói alpolgármester segített, ajándék székely kaput faragtattunk, és elvittük az ezer kilométerre fekvő testvérfalunkba. Meg fognak győződni a kételkedők, hogy az egyesületben nem működnek egyéni érdekek, és hogy minden a közösséget fogja szolgálni. Be­léptünk a hasznosnak mutatkozó LEADER-programba. Jelenleg bútorzatra pályázunk az egyesület székhelye számára, ahol vendégszobát szándékszunk kialakítani, készülünk a hagyományos lécfalvi majális és nyáron a falunap megszervezésére.
Rendezetlen legelőügy
Nem sikerült megnyugtatóan rendezni Lécfalván az állattartók többségének egyik legfontosabb gondját, a tehénlegelő kérdését, pedig a tavasz hamarosan kopogtat. Történt ugyanis, hogy a sorozatos földosztások során "elfogyott" a föld a falu határából. Az önkormányzat úgy határozott, hogy az igénylőknek a Lécfalva és Várhegy közötti legelőből osztanak földet. De ez az állattartók elégedetlenségéhez vezetett: nem lehet legelő nélkül hagyni a teheneket, mert a tejpénz itt is életmentő!
A pásztorválasztás idején Lőrincz Kálmán, Nagyborosnyó új polgármestere megígérte, hogy amiként az egyház is bérbe adta ott saját területét, a Festék nevű, kb. 14 hektárnyi le­gelőrész tulajdonosait (akiknek ugyan még nincs kezükben a birtoklevél) meggyőzi, bérleti szerződéssel engedjék át a területet a tehéntartóknak. Sajnos, a tehéntartók egy része máig is tartozik a tavalyi bérekkel az egyháznak.
A lécfalvi termelők egyébként számottevő mennyiségű tejet szolgáltatnak — tudtuk meg a falu két csarnokosától. Hatházi Károlytól a Covalact Rt. többet, Német Anikótól a barátosi Márk Kft. kevesebbet szállít el naponta. A begyűjtők elmondták, a tej minőségére nem volt panaszuk a feldolgozóknak, ami a termelőket dicséri.

Idei tervek
— Részrehajlás nélkül fog majd kapni Lécfalva is a juttatásokból — mondta a polgármester. — Élénk ott a kulturális élet, ezért az idén sort kerítünk a kultúrotthon tetőszerkezetének főjavítására, a nyáron itt rendezik meg az orbaiszéki tűzoltó-alakulatok versenyét. Befogtuk a költségvetésbe a főút aszfaltozását a kultúrotthontól az iskoláig. A megyei rangú bekötőút feljavítására egyelőre csak ígéretet kaptam a megyevezetéstől.


Nemcsak a községvezetés küszködik gondokkal, hanem a lécfalvi 370 lelkes református gyülekezet is. Incze Hunor tiszteletes (képünk) elmondta, hogy 2010-ben megerősítették a templom tűzfalát, kijavították a tetőszerkezetet. Az önkéntes tűzoltó-alakulat tagjai közmunkával kiásták a falak szellőztetését szolgáló belső árkot. Ilyent ásnak a fundamentum külső szélén, és tervezik a templom külső meszelését, a fűtés megoldását.

— Március 25-ére jótékonysági színdarabos bált szervez az egyház­község vezetősége. A bevételt a templom orgonájának javítására fordítjuk. Ez alkalommal fellép a helyi egyház égisze alatt működő, frissen alakult négyszólamú vegyes kórus. Karmestere Kertész Barna, az egyház énekvezére. (képünk) A nyáron meg akarjuk szervezni az 1950-ben Dobrudzsába deportált lécfalviak és leszármazottjaik találkozóját. A templom előtti téren a temetőből megmentett pusztuló sírkövekből kialakítjuk a lécfalvi kőtárat. Őszre emlékállító ünnepséget tervezünk, megemlékezünk az itt megtartott, a székelység történetében históriai jelentőségű országgyűlésekről, valamint az 1562-es véres székely lázadás 450. évfordulójáról.

Játék a kastélyban
Ez a címe annak a háromfelvonásos Molnár Ferenc-színműnek, melyet a lécfalvi felnőttek csoportja tanult be, és a hagyományos farsangi bál előtt az elmúlt hét szombatján mutattak be nagy sikerrel — tudtuk meg ugyancsak Kertész Barna tanítótól, a műkedvelő mozgalom egyik szervezőjétől. Elmondta, idén is fellépnek a szomszédos településeken.
— Gondolkozunk egy átfogó jellegű, helyi vagy akár községi szintű kulturális egyesület létrehozásán — mondta —, amelyben helyet kapna a színjátszó mozgalom, az énekkar, azzal a céllal, hogy pályázni tudjunk találkozók megszervezésére, a legszükségesebb felszerelésekre-kellékekre, itt ugyanis műkedvelő előadásokat rendeznek a helyi tűzoltók is. Ők szervezték meg január utolsó hetének végén a jól sikerült farsangi kosaras bált. Az iskolában fuvolacsoportot indítunk. Ebből, ha anyagiakhoz jutunk, gyerek-fúvószenekart lehetne alakítani. Működik iskolai színjátszó csoportunk is, ők a színjátszás tartalékai. Régi tervem jól működő könyvtár beindítása, könyvünk bőven van, továbbá a hagyományőrzés (népművészet, fafaragás) felpártolása. A művelődési munkában Zakariás kollégám segít, de feltétlenül szükség lenne valakire, aki a könyvtárosi feladatok mellett vállaira venné a művelődési tevékenységet, foglalkozna a pályázatok megírásával.
Kertész Barna, aki egyébként a borosnyói tanács tagja is, derűlátó. Elmondta, hogy végre felsejlett a falu közművesítése is, elkészült a topográfiai felmérés.
— A szeméttároló megépülésével más fejlesztésekre is számíthatunk. Enyhén emelkedőben az óvodások, így az elkövetkező években az alsó tagozatos iskolások létszáma. Egy tanerős iskolánkat nem fenyegeti a felszámolás veszélye, mint sok más településen. Osztatlan osztályban végzett tanulóm is került a sepsiszentgyörgyi Mikesbe, a Művészetibe. Mi leszünk a faluban a farsangzárók. Személy szerint azzal a helyzettel is megelégednék, ami van, csak rosszabb ne jöjjön!

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 435
szavazógép
2011-02-22: Máról holnapra - Bogdán László:

Forrongó Afrika

A Tunéziában elinduló, majd Egyiptomban is győzedelmeskedő lázadás lassan Észak-Afrika összes muzulmán országára átterjed. Napok óta tüntetések zajlanak Jemenben, ahol a rezsim bukását és a 32 éve uralmon lévő diktátor, Ali Abdalláh Száleh elnök távozását követelő fiatalok és a hatalom hívei közötti véres összecsapásokban több tüntető is megsebesült.
2011-02-22: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Vendégforgalmi övezet a Dél-Hargitában (Év elején a falugazdák — Beszélgetés Balázsi Dénessel, Bardoc község polgármesterével)

— A négy településből álló község fejlesztése állandó jellegű kihívást jelentett az önkormányzatnak. Milyen volt a tavalyi évük?
— A legnagyobb kihívás az olaszteleki kultúrotthon javítása volt, ahol élénk a közművelődési mozgalom. Sikerült kicserélni az erdőfülei felső iskola nyílászáróit, ami nagyon fontos volt. Bevételeinkből segítettük az egyházakat, többek között a templomát felújító székelyszáldobosi református egyházat, a lelkészi lakásokat javító gyülekezeteket.