Közel kétszáz érdeklődő és meghívott vett részt a Zöld Energia (Green Energy) Egyesület közgyűlésén, amelynek programjában több intézményt átfogó klasztermegállapodás aláírása is szerepelt.
Fás kazánok, de készül a fűzfaaprítékos is A szerző felvétele
Az alternatív energiaforrások iránt egyre nagyobb az érdeklődés, mi több, az uniós országokra nézve kötelező irányelv, hogy 2020-ig a teljes energiafogyasztás húsz százalékát alternatív energiaforrásokból biztosítsák. Háromszéken is van már hasonló kezdeményezés, a 2009-ben létrehozott Zöld Energia Egyesület tizennégy alapító tagjához újabb tizenegy csatlakozott. Vajda Lajos elnök azt szeretné, ha az egyesület Erdély-szintűvé nőné ki magát, ezért fogadnak tagokat más megyéből is.
Az elnök szerint az energianövények a jövő alternatíváját jelenthetik, csak Háromszéken több ezer hektáron lehetne termelni (főleg a vizenyősebb részeken), a kezdeti befektetés gyorsan megtérül, és hosszú éveken keresztül — akár harminc éven át is — állandó nyereséget biztosít. A megyében rengeteg mezőgazdasági terület hever ugaron, a folyóvizek melletti árterület pedig közel 1500 hektár, ahol a számítások szerint jövedelmezően lehetne energiafüzet termelni. Az értékesítéssel sem lenne gond, hiszen az erdőkitermelés szűkítésével egyre kevesebb a fahulladék és forgács. Az egyesület nemrég energetikai növényültetvények létesítését támogató törvénytervezetet is kidolgozott, amelyet a mezőgazdasági, az ipari és környezetvédelmi minisztériumhoz is benyújtott. A tervezetben egyebek mellett az energetikai ültetvények telepítési költségének hetvenszázalékos állami támogatását javasolják, ez ugyanis uniós támogatást élvez. Az országos vidékfejlesztési terv 121-es fejezeténél (a gazdaságok korszerűsítése címén) viszont már pályázni lehet energiaültetvények létesítésére.
Háromszéki próbálkozások
Az eddigi tapasztalatok szerint vidékünkön az energiafűz termesztése lenne a legmegfelelőbb, míg a szomszédos országokban energianyárral, energiaakáccal, kínai náddal is próbálkoznak. Tavalyelőtt Kézdiszentkereszten, Nyujtódon, Sárfalván és Bölönben létesítettek ültetvényeket közel 80 hektáron. Domokos Árpád Kézdiszentkereszt határában 18 hektáron műveli az energiafüzet, elmondása szerint a telepítés hektáronként 1600 euróba került, benne a dugványok (tíz centiméter hosszúságú ágak), a talaj gépi előkészítése, a kézi ültetés, a többszöri kézi kapálás és a műtrágyázás. Úgy tartja, hogy 20—30 hektárig terjedően a kézi ültetés olcsóbb, mint a gép megvásárlása. Ugyanakkor a kézi dugványozásnál 95 százalékos a megmaradási arány, miközben magyarországi adatok szerint a gépesített ültetésnél a dugványok 70 százaléka fogant meg. Ültetőgép közös megvásárlásán is kellene gondolkodni, jelenleg azonban a betakarító- és aprítógép megvásárlása, esetleg pályázat útján történő beszerzése lenne a legfontosabb tennivaló. A legegyszerűbb, traktorvontatású vágó- és aprítógépek nem túl drágák, az egysorosak valamivel több, mint húszezer euróba kerülnek. Vásárolható gabonakombájnra szerelhető speciális vágóasztal is betakarításra, szecskázásra.
Az ültetvények harminc évig is termelnek, az éves átlagtermés a telepítés évében 15 tonnára tehető, később 40 és 45 tonna is elérhető, az átvételi ár pedig tonnánként 25—35 euró. Ezért legkevesebb öt hektáron érdemes ültetvényt létesíteni.
A felhasználó iparág
Bartha Sándor, az ErPék Ind Kft. igazgatója 2002 óta gyárt fával működő kazánokat. Az általa bemutatott összehasonlítási számítások szerint jelenleg a legolcsóbb a faapríték által biztosított hőenergia, tízszer olcsóbb, mint a gázolajos fűtés, négyszer olcsóbb a villanyfűtésnél, és 2,5-szörös megtakarítás érhető el a gázfűtéssel szemben. A cég különböző típusú fás kazánokat gyárt, megrendelésre szecskázott szalmával működő kazánt is készítettek. A fűzfaaprítékkal működő kazánok kifejlesztése is folyamatban, így a termelés, a kazángyártás és az eladás is jól összekapcsolható lenne. A fűzfaapríték égetése nagyon előnyös, mondta Bartha Sándor, hiszen kevés lerakódó salak keletkezik, így biztosított a kazánok hosszú élete. Az igazgatót tudományos kutatómunkájában és kísérletezéseiben a bukaresti műegyetem energiatanszék-vezetői is segítik, két éve működik közös projektjük. A faaprítékos kazánokat jó eredménnyel használja a sepsiszentgyörgyi Tega Rt.: a parkokból, játszóterekről, a díszfanyesésből származó aprított ágakkal fűti műhelyeit és az irodákat. A Dália Kft. kőröspataki virágházaiban a leghidegebb napokon is sikerült biztosítani a 15—18 fokos optimális hőmérsékletet a fás kazánokkal.
Uniós hátszél
Lőrincz Csilla, a Környezetvédelmi Alap vezetője Románia 2007—2020-as energiastratégiáját ismertette. Az ország vállalta, hogy 2020-ig az energiafogyasztás 24 százalékát alternatív energiaforrásokból — víz, szél, geotermikus és biomassza — fedezi. Az unió rengeteg pályázati lehetőséget biztosít, nálunk jelenleg a biomassza-hasznosító felszerelések vásárlására is létezik pályázati lehetőség, magánszemélyek legtöbb 8000 lejt kaphatnak. A szaktárca 2010 közepétől két újabb pályázati lehetőséget biztosít Az energiatermelés megújítása és A hulladékgazdálkodás támogatása címmel, mindkét esetben a teljes energetikai beruházás értékének fele pályázatható meg.
Az olcsó faanyagot használó, elektromos energiát termelő kazán az áramszolgáltatók figyelmét sem kerülte el. A találkozón jelen levő Dezsi Alexandru brassói Renel-igazgató elmondta: a cég a közeljövőben nagy kapacitású, fahulladékot felhasználó, hő- és villamos energiát termelő telepegység építését tervezi, egyben reményét fejezte ki, hogy az egyesület vezetőségével közösen megtalálják a megfelelő helyszínt. A Renel szívesen felvásárolná a megyében megtermelt fűzfaaprítékot.
A találkozó végén aláírták a Green Energy Biomassza Klaszter alapító okiratát. A nyitott tömörülés célja a biomassza mint energiaforrás termelésének, értékesítésének és felhasználásának fejlesztése és terjesztése. A partnerségi alapító okiratra 34 aláírás került.
