A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Volodimir Pipas szerint a Vereckei-hágón — Magyarország akkori határán — száztizenöt éve emelt magyar honfoglalási emlékmű a Kárpátalja fölötti magyar uralmat volt hivatott megörökíteni, s az ott élő orosz-ukrán lakosságot erre emlékeztetni. A régióban akkor szörnyű soviniszta rezsim uralkodott, ezért senki nem emelhette fel szavát a ruszin-ukránokra nézve rendkívül megalázó jelkép ellen. Úgy véli, 1996-ban a magyar revansisták lefizették a helyi ukrán hatalmat, és titokban megkísérelték visszaállítani az emlékjelet ere­deti tartalmával együtt, az emlékműnek ugya­n­is a nagy álmuk, Nagy-Ma­gyar­or­szág határát kellett volna jelképeznie, de a szándék az ukrán közvélemény tiltakozása miatt meghiúsult. A Proszvita párt úgy véli, a Vereckei-hágón létesített monstrum törvénytelenül épült, hivatalosan nincs emlékműként bejegyezve, vagyis nem több önkényesen összedobált és bebetonozott kőhalomnál.
Pavlo Fedaka kifejtette: a vereckei emlékművel kapcsolatos legutóbbi fejlemények (a hét végén a Szvoboda párt három kárpátaljai vezetője megrongálta) bebizonyították, hogy nem szabad visszaélni a kárpátaljai ukránok hagyományos toleranciájával. Sze­rinte a magyar emlékmű felépítése a kárpátaljai ukrán fegyveres ellenállók 1939-es kivégzésének a helyszíne mellett kegyeletgyalázás, és nem más, mint bizonyos politikai köröknek a magyar nép becsapására irányuló provokációja. Az egykori magyar királyság keleti határán létesített emlékmű az ukránokat a gyarmati múltra emlékezteti, ami számunkra teljességgel elfogadhatatlan — mondta —, ez az emlékmű lerombolja a jószomszédság tartós munkával létrehozott vívmányait.
A vereckei emlékmű hét végi megrongálásának egyik gyanúsítottja, Oleg Kucin, a szélsőjobboldali Szvoboda párt kárpátaljai szervezetének elnöke szerint a magyar emlékmű körül kialakult konfliktushelyzetet az ukrán államhatalom provokálta nemzetiségi ellentétek szítása szándékával.