A hívások nyolcvanöt százaléka téves, illetve nem sürgősségi eset, és még mindig vannak telefonálók, akik játékból, tréfából hívják a 112-es sürgősségi számot. Kovászna megyében havonta átlagban huszonötezer hívást jegyeznek, ebből legtöbbet a mentőállomáshoz irányítanak.
Az EU országaiban húsz éve működik az egységes hívószám, Romániában 2004—2005 között vezették be a 112-es segélyvonalat. A bárhonnan és bármilyen készülékről ingyen hívható szolgálat háromszéki történetében volt már olyan hónap, amikor közel negyvenezer hívást jegyeztek, mint tavaly januárban, ezzel szemben idén januárban huszonnyolcezernél alig többször szólt a segélyvonal, de a téves hívások, illetve tréfából, szándékosan bosszantó céllal tárcsázók aránya nem csökkent. A szolgálat munkatársai hangsúlyozzák, az ilyen telefonálók lefoglalják a vonalat, és lehet, hogy éppen ez idő alatt lenne valakinek szüksége sürgős segítségre. Az is előfordul, hogy valóban segítséget kér egy gyermek, de nem tudja megmondani a lakcímét, tartózkodási helyét, ami nehezíti a beavatkozást.
Januárban a 28 243 háromszéki hívásból több mint ezerötszázat irányítottak a mentőállomásra, hatszázötvenhármat kapcsoltak a rendőrséghez, ötvenkilencet a készenléti felügyelőséghez, tizenötöt a csendőrséghez, közel huszonhatezer becsengetésnél ellenben kiderült, nem sürgősségi esetről van szó, illetve valaki tréfál.
Bár hírek szerint mostantól magyar nyelven is lehet bejelentést tenni, illetve eligazítást kapni a 112-es segélyvonalon, egy ennek ellenkezőjét állító lakossági panasz nyomán megkérdeztük az országos szolgálat szóvivőjét, hogy mi a valóság. Adrian Fulea ezredes azt válaszolta: a 112-es hívószám létrehozása óta erre mindenütt van lehetőség, ahol magyar anyanyelvűek laknak.
