Gyergyóremete, sajnos, megtapasztalhatta, hogy közelebb áll Európához, mint a román törvényhozáshoz. A svájci mintára készült tagosítási terv, melyet a község 22 000 (!) parcellájának összevonására dolgoztak ki, hogy üzemméretű gazdaságokat lehessen kialakítani, és ezzel megindulni a mezőgazdasági fejlődés útján, nos, e terv már legalább öt éve készen várja, hogy Bukarestben is észrevegyék.
A terv az Európa Tanács segítségével készült el, Svájc Komlóssy József hazánkfia kezdeményezésére számottevő anyagi segítséget nyújtott kidolgozásához.
A munkálatokkal párhuzamosan dr. Garda-Becsek Dezső akkori gyergyói képviselő a parlamentben benyújtott egy tagosítási törvénytervezetet, mely nagyban megkönnyítette volna a gyergyóremeteiek dolgát. A Garda által kidolgozott tervezeteket (az elsőt 2005. 04. 11./127., a másodikat 2007. 02. 19./70., a harmadikat 2007. 12. 10./869-es számmal iktatták), belátván azok hasznos voltát, több párt képviselői aláírták, a kormányok azonban nem támogatták kellőképpen.
El lehet gondolkodni rajta, miért. Miért nem tartották fontosnak a tagosítást, amikor köztudott volt, hogy a téeszek anarchikus felbomlása és a földreform Romániában — bár a fejlemény demokratikus volta kétségbevonhatatlan, és történelmi igazságszolgáltatást is jelentett — gazdaságilag visszavetette a mezőgazdaságot azzal, hogy felaprózta a földtulajdont, s ezzel versenyképtelenné is tette. (Nem tagadjuk, persze: sokaknak nyújtott átmeneti megkapaszkodási lehetőséget, s ezzel szociális feszültséget vezetett le. De piacgazdasági hátrányai ma egyre nyilvánvalóbbak.) A parlamentnek lépnie kellett volna, de nem tette, amivel, ne tagadjuk, a földkoncentráció másik útját járóknak kedvezett. Azoknak, akik a kínálati túlsúly éveiben olcsón vásárolták fel a földet, s miként a Regátban tapasztalhatjuk, hatalmas latifundiumok kialakulásának, illetve ama spekulánsoknak kedveztek, akik kizárólag előnyös befektetési lehetőséget láttak az üzletben, földet művelni sosem akartak, csak arra vártak vagy várnak, hogy tulajdonukon busás haszonnal adhassanak túl.
A földművelésügyi minisztérium ma ismét elővette a gyergyóremetei tervet, és a tagosítási törvénytervezetet is benyújtaná a parlamentnek. Reménykedjünk abban, hogy ezúttal az átmegy, és a svájci modell alkalmazása végre megkezdődhet Erdélyben. A dolog a székelység számára különösen fontos, nem véletlenül marad a földek jó része évről évre parlagon, nem véletlenül nem tud piacra termelni a székely gazdák jó része máig sem. Egy fiatalnak ma, néhány hektár birtokában, földművelésre gondolnia sem érdemes, nemhogy nekilátnia. Ha gazdautánpótlásról gondoskodni kívánunk, a birtokstruktúra racionális átalakításával kell kezdeni.
