— A kútvíz a faluban emberi fogyasztásra nem alkalmas. Mivel azonban a már kiépült vízrendszerünket nem lehetett rákötni a megyeszékhely hálózatára, helyben kellett jó minőségű vizet keresni. A nyáraspataki eltérőnél, ahol a Csorgó van, az Olt teraszából fúrás révén jó vizet kaptunk. Ebből és a forrásokból szabadeséssel jut víz Hidvégre és Nyáraspatakra is, mégpedig olcsón. A természetes forrásokat tavasszal befoglaljuk. A víztartály elkészült, nem úgy a tisztítóállomás. A csatornázással is hamarosan végzünk, de a pénz hiánya, késése miatt a szenny­víztisztító sem épült még fel. Arra is gondoltunk már, hogy a szennyvizet kössük rá az Olton túl, Brassó megyében fekvő barcaföldvári nagy kapacitású ülepítőre, mely több falut kiszolgál. Sikeresen pályáztunk a 3.22-es integrált programban a községközpont utcáinak feljavítására és aszfaltozására, már aláírtuk a szerződést.
— Mi szerepel még ebben a programban? Nyáras­patakon nem lesz semmilyen fejlesztés? Senki nem szeretne befektetni ott a valamikor jól menő kvarchomokbánya újraindításába?
— A program része a hidvégi iskolás gyerekek délutáni tanítása. Néptáncegyüttest szeretnénk létrehozni, és megpályáztunk minden ehhez szükséges kelléket. A nyárasi iskolát és a kultúrotthont felújítottuk, ebben az évben aszfaltoztatjuk a falu bekötőútját. A kvarchomoktartalékoknak, sajnos, csak jelentéktelen részük található tanácsi területen, a többi a helybeli gazdákhoz tartozik. Ezért egyik jelentkezővel sem tudtunk érdemben tárgyalni.
— Milyen pályázatot nyújtottak még be?
— Itt a községi óvodánk eléggé lerobbant épülete, főjavítására és teljes belső elrendezésére nyújtottunk be pályázatot. A roma lakosság körében ugyanis annyira megnőtt a természetes szaporulat, hogy be kellene építeni a tetőteret. Az iskola tanulóinak többsége roma nemzetiségű, az összlétszám alig öt százaléka román és magyar, mert a szülők a közeli városokba íratják gyermekeiket. Időközben tavaly megnyílt a körorvosi és a fogászati rendelő. Mi adtuk az építőanyagot, a két orvos családja végezte a munkát. Nagy az öröm, mert nem kell a helyieknek városi fogászatokba járniuk.
— Van-e valamilyen távlati elképzelésük a községközpont belterületének rendezésére, faluszépítésre?
— Tárgyalásokat kezdtünk az Electrica vállalattal, hogy költöztessék el az önkormányzat székháza előtti zöld­övezetről a transzformátorállomást, mert a parkba hősi emlékművet szeretnénk állíttatni, amelyen nemzetiségre való tekintet nélkül valamennyi hősünk neve szerepel majd. Nem vagyok annak a híve, hogy mindent elpolitizáljunk. Másik elképzelésem, hogy mivel Hidvégen a Falupataka gyakran elönti, leiszapolja a központot, alsó szakaszán nagy átmérőjű csőrendszerbe, amolyan alagútba kellene vezetni, és a felső szakaszon gáttal torlasztavat lehetne kialakítani. Ebben az ügyben tárgyaltam már a vízügy szakembereivel is. Ha eltűnne a patakmeder, kiszélesedne a központ felé vezető főút, amit rendezni, parkosítani lehetne. Megszépülne Hidvég.
— Tudom, hogy perben állnak a református egyházzal.
— Az egyház régi földterülete és a nekik visszaszolgáltatott iskolaépület ügyében folyik a per a táblabíróságon. Az egyház földjén áll az állami gazdaság által épített épület, a telek helyett másutt, sík területen akartunk földet visszaadni nekik, de nem fogadták el. Az iskola épületéért megszabott magas bért nem tudtuk mind kifizetni az egyháznak. Egyezséget kezdeményeztünk a presbitériummal, de az is dugába dőlt. Várjuk a törvényes döntést.