Viták övezik Ausztriában a munkaerőpiacra szabott bevándorlási rendszer kialakítását. Egy nemzetközi felmérés szerint a már az országban élő bevándorlóknak Ausztriában nehezebb a helyzetük, mint a legtöbb uniós országban.
Nagy-Britannia bevándorlópolitikája középmezőnyös a maga 57 pontjával
Egy törvénytervezet szerint az Európai Unión kívüli országokból érkező bevándorlókat júliustól szakképzettség, nyelvtudás és életkor szerint rangsorolják. Aki összegyűjti a megfelelő számú pontot, azt segítik a letelepedésben és a munkavállalásban. A többiek számára ellenben előírják, hogy még Ausztriába érkezésük előtt bizonyítsák alapfokú németnyelv-tudásukat.
Míg a képzett munkaerőt előnyben részesítő pontrendszert általában támogatás övezi, az ,,érkezés előtti" németnyelv-vizsgáról viták folynak. A kormány szerint az előírás segítené az ausztriai beilleszkedést és munkavállalást, különösen a ,,patriarchális társadalmi környezetből" érkező nők számára. A bírálók ellenben úgy látják, éppen az olyan migránsokat zárja ki az új rendszer, mint a vidéki Törökország lakói. A németnyelv-vizsga ellenzői — köztük Michael Häupl bécsi polgármester, az egyik kormánypárt, a szociáldemokraták befolyásos politikusa — az országba érkezés utáni beilleszkedés jobb támogatását látják a járható útnak.
A British Council néhány napja Brüsszelben ismertetett felmérése szerint jelenleg az uniós átlag alatti és az élmezőnytől messze elmarad a bevándorlók helyzete Ausztriában. A migráns integrációpolitikai index (Mipex) névre keresztelt mutató alapján Ausztria a vizsgált 31 országból a 24. helyre került. Az első helyezett Svédországban az összpontszám (82) alapján kétszer olyan könnyű a bevándorlóknak letelepedniük és beilleszkedniük, mint az alpesi országban (42 pont), de az unió 27 tagállamának a pontszámánál (52) is húsz százalékkal gyengébb az osztrák eredmény. A 2004 óta kétévenként végzett felmérésben 148 tényezőt vesznek számításba. Az eredményeket olyan témakörökbe csoportosítják, mint a családegyesítés, az állampolgárság megszerzése, a munkavállalási esélyek és a hátrányos megkülönböztetés.
Habár a felmérés méltatja a kormány erőfeszítéseit a munkaerő-piaci integráció javítása érdekében, ezeket többnyire eredménytelennek tartja. Az EU-n kívülről érkezők továbbra is számos nehézséggel szembesülnek. Ha munkahelyet akarnak váltani, hosszas eljárással kell bizonyítaniuk, hogy nincs az állásra megfelelő osztrák jelölt. A bevándorlók a diszkriminációtól is kevésbé védettek, mint a legtöbb országban, mert jogorvoslatot csak bírósági úton igényelhetnek. Az állampolgárság megszerzését a szigorú feltételek mellett az EU-ban legmagasabb eljárási díj — 200—700 euró — is megnehezíti. Ezen a téren az EU-átlag 44 pont, Ausztria eredménye 22 pont.
A 31 ország közül az élen Svédország, utána Portugália (79 pont) és Kanada (72), a rangsor végén Szlovákia (36), Ciprus (35) és Lettország (31) áll. Magyarország és Románia egyaránt 45 pontot kapott a felmérésben, ezzel három hellyel előzi meg Ausztriát.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
