Márton attól tart, hogy lesznek, akik megpróbálják megakadályozni, megtámadhatják az alkotmánybíróságon, és előfordulhat az is, hogy Traian Băsescu államelnök nem hirdeti ki a törvényt. ,,Ha Romá­nia ratifikálja a Chartát, ez belső törvénnyé válik, hivatkozási alappá" — hangsúlyozta a képviselő, aki szerint jelentős segítséget nyújthat a kisebbségi törvény elfogadásához is, főleg ennek első felénél lehet majd hivatkozni az európai jogszabályban foglaltakra, melyek érvényesek immár Romániá­ban is. Kiemelte: a Charta nyelvekre vonatkozik, és nem nemzeti közösségekre, különböző jogokat ír elő a különböző kisebbségi nyelvek számára. Maximális és minimális szinteket állapít meg — csak óvodában oktatott anyanyelvtől egészen a széles körű nyelvhasználati jogig, és egy országnak, ha ratifikálja a dokumentumot, minden esetben meg kell adnia, hogy milyen szintre sorolja a különböző kisebbségek nyelveit.

Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal államtitkára szerint a magyar nyelv a legátfogóbb szabályozást nyerte el a chartán belül, s ez az eddig biztosított nyelvi jogok bővülését jelenti. A jövőben a bíróságoknak el kell fogadniuk az anyanyelven készült ingatlan- vagy más szerződéseket, de lehetővé válik, hogy ne csak a közigazgatásban, de közszolgálati intézményeknél — víz-, gáz- vagy áramszolgáltatóknál — is használjuk a magyar nyelvet.