A véletlen műve, hogy kultúrtörténeti miniatúrák gyűjteményes könyve került kezembe böjtmás, a tavaszelő első napjaiban. Pandóra szelencéjéből mazsolázok: "Ha ti minket ünnepeitekről száműztök, mi is ezt tesszük — határozták el az asszonyok, és ehhez Démétert és Perszephonét, a két nagy istennőt hívták segítségül.
A vallás köntösébe bújtatott, ezzel szentté avatott lázadás ellen a férfiak mit sem tehettek. Tűrték, hogy a nők évente egyszer a téli vetés idején összegyűljenek, és a Föld, a termékenység istennőinek áldozzanak. A szentélykörzetbe férfi nem tehette be a lábát! A Theszmophorián (így hívták ezt az ünnepet) a férjezett asszonyok például lombkunyhókban laktak. A harmadik napot kalligeneiának, »szép utódokat adó« Déméter ünnepének nevezték. Az asszonyok ekkor gyermekeik termékenységéért és szépségéért is fohászkodtak. A Theszmophoria az ókori Görögországban a nők legnagyobb és legnépszerűbb ünnepe volt. Persze, nem az egyedüli..."
És hogyan ünnepel ma 2011 dolgozó nője, egyáltalán a gondban, bajban társaink? Kissé visszafogottabban, fáradtabban, mint máskor. Kicsavarva, kizsigerelten térnek otthonaikba az irodákban, üzletekben, nadrággyárakban alkalmazott lányok, feleségek, édesanyák. Talán csak fáradt mosollyal fogadják a szeretet, a szerelem, a hűség szimbólumának virágcsokrát, szerény ajándékát a férj, az apa és nagyapa, az udvarló részéről ama napon, amikor világszerte fejet hajt a férfi a NŐ előtt. A hivatalos nőnap alkalom és lehetőség arra, hogy köszöntsük és köszönjük meg nekik ünnepi és hétköznapi ajándékaikat: a felénk áradó szeretetet és szerelmet, kedvenc ételeinket, a pince és kamra glédában álló kompót- és befőttesüvegeit, a kimosott és kivasalt ágy- és fehérnemű otthonérzetet keltő illatát, a kisgyermek gügyögését, az óvodások néha megnevettető megjegyzéseit. Az aggódó pillantást, amikor férjét munkába, gyermekét iskolába csomagolja-engedi. Legalább ezen az évi egy napon tegyük félre a férfi büszkeségét, s az élő virág csokrát nyújtsuk feléjük őszinte tisztelettel és megbecsüléssel. Az édesanyának, feleségnek, nagymamának, sógornőnek, unokahúgnak és nővérnek, anyatársnak, munkatársnőnek és a kereskedelem, a vendéglátóipar mindig mosolygó nőinek valljuk és ismerjük be: ők az erősebbek a szó átvitt értelmében, nagyobb az ő gondjuk, sokrétűbb a harmonikus családi életvitelben. Kijár a megkülönböztetett tisztelet és megbecsülés nekik! Csak őket szeretve, munkájukat elismerve érdemes Velük élni most és mindörökké!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
