A felvidéki magyarság is ünnepelt
Szlovákia szinte minden magyarok lakta városában és falvában az utóbbi napokban ünnepeltek és megemlékeztek az 1848—1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 163. évfordulójáról. Országos, központi rendezvényt március 15. évfordulója alkalmával a Felvidéken a hagyományoknak megfelelően idén sem tartottak.
A regionális történelmi emlékhelyek megkoszorúzását, a nagygyűléseket, a színes kulturális rendezvényeket gyakorlatilag mindenütt a különféle magyar szervezetek helyi csoportjai, illetve az önkormányzatok közösen szervezték meg. Néhány településen azonban a szervezők a Híd magyar—szlovák polgári párt képviselőit nem hívták meg a közös ünneplésre. Pozsonyban az évforduló alkalmával ismét megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, amely néhány éve a belvárosi Medikus-kertben áll.
Sokan kérték a honosítást Délvidéken
Kiugróan sokan kérték a kedvezményes honosítást a Délvidéken; ez azt jelzi, a közösségnek fontos, hogy immár jogi köteléke is van a nemzeti összetartozásnak — jelentette ki Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap Szabadkán. A délvidéki magyarság innovációja a magyar nemzetpolitika két legfontosabb tartópillére — mondta a politikus azt követően, hogy a nemzeti ünnep alkalmából a kedvezményes honosítást kérők első csoportja letette állampolgári esküjét a szabadkai magyar főkonzulátuson. Innen szökkent szárba a közösségi autonómia, s itt fogalmazták meg először a kettős állampolgárság igényét is, amely a nemzeti összetartozás politikájának legfontosabb intézményévé vált — hangsúlyozta az államtitkár. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki egyike volt az állampolgári esküt elsőként letevőknek, hangsúlyozta, a kedvezményes honosítással a délvidéki magyarság több generáción átnyúló reménykedése vált valóra. Történelmi csoda történt — fogalmazott az eskütételt követően Csete Szemesi István, Bácsfeketehegy református püspöke.
Budapesten tüntettek a médiatörvény ellen
Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél tegnap több tízezren demonstráltak a médiatörvény ellen. A tüntetés főszervezője szerint a rendszerváltás óta a legnagyobb civil tüntetés volt az, amelyet a Facebookon szerveztek a szólásszabadságért. Vámos Anna követeléseiket ismertetve elmondta: nem elégszenek meg a médiatörvény módosításával, véleményük szerint a jogszabály továbbra sem felel meg az európai normáknak, ezért annak — szakmai és jogvédő szervezetek bevonásával történő — átdolgozását sürgetik. A médiatanácsról úgy vélekedett: a testület önkényesen szabhat ki büntetéseket, ami öncenzúrához vezet, és így végső soron azt veszélyezteti, hogy az állampolgárok felelős döntést hozzanak az ország ügyeiről. Adam Michnik lengyel újságíró, a médiatörvény elfogadásakor címlapján tiltakozó Gazeta Wyborcza főszerkesztője azt mondta: nem lehet szabadságról beszélni olyan országban, ahol az alkotói szabadság veszélyben van. Szólt arról is, hogy a demokrácia nem recept mindenre, de ha valaki megsemmisíti a sajtószabadságot, megsemmisíti a demokráciát is. Orbán Viktornak, akit régi ismerősének nevezett, azt üzente: gondoljon bele, hány egykori harcostársa figyeli nyugtalanul kormánya intézkedéseit.
Sugárfertőzéstől tartanak Japánban
Tovább súlyosbítja a földrengés és szökőár sújtotta Japán helyzetét a sugárfertőzéstől való félelem. A Fukusima—1 japán atomerőműben tegnap erősen hullámzott a légköri radioaktivitás szintje. Estére a 4. reaktornál olyan magasra nőtt, hogy lehetetlenné vált a normális, folyamatos munkavégzés az irányítóteremben. Az üzemeltető TEPCO cég már napközben elrendelte, hogy az erőmű 750 dolgozója közül csak a minimálisan szükséges 50 maradhat a munkahelyén. A fővárosban a radioaktivitás szintje tízszerese a normálisnak, de ez nem károsítja az emberi szervezetet — közölte a kormány. A tegnap reggeli két robbanás után nyolc órával az ENSZ meteorológiai szervezete közölte, hogy szerencsére egyelőre nyugati szél fúj a térségben, és a Csendes-óceán fölött szétoszlatja a szennyeződés alkotta felhőket. A pénteki 9-es rengés óta több száz utórengés volt az országban. Közülük két nagyobb kedd este történt Tokiótól 120 kilométerrel délnyugatra, illetve 325 kilométerrel északkeletre, a hétfokú japán skálán mérve 6-os, illetve 6,2-es erősségű. A legújabb hivatalos jelentés szerint bizonyítottan 3373 halálos áldozata van a pénteki rengésnek és a cunaminak. Az eltűntek száma 6746, így a halálos áldozatok valóságos száma meghaladhatja a 10 000-et is.
