A közlemény rámutat: előre kitervelt módon újra megrongálták a vereckei honfoglalási emlékművet, és folyamatossá vált a hisztérikus magyarellenes kampány a kárpátaljai és ukrajnai médiában az 1939. március 15-i események, valamint a magyarországi honosítási politikában beállt változások ürügyén. A kampány szervezői és résztvevői az eseményeket történelmi kontextusukból kiragadva, abszolutizálva és meghamisítva úgy állítják be a vidéken a többi nemzetiséggel ezer éve békében élő magyarságot, mint az ukrán nép örökös ellenségét, gyilkosát — áll a nyilatkozatban. A kárpátaljai magyarság a hatályos ukrajnai törvényeknek megfelelően továbbra is fenntartja azon jogát, hogy büszkén ünnepelje nemzeti ünnepeit, használja nemzeti szimbólumait, emlékműveket állítson történelmének jeles eseményei, személyiségei tiszteletére — emlékeztet a közlemény. A szervezet arra kéri az ukrán államhatalmi szerveket, a józan ukrajnai politikai erőket, hogy vessenek gátat a magyarellenes akcióknak és propagandának.

Bár regionális szinten...
Elvárható lenne, hogy a következetes egynyelvű politikát folytató Szlovákiában a magyar nyelv legalább regionális szinten hivatalos nyelvvé váljon — mondta a budapesti Magyar Külügyi Intézetben tegnap Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem professzora a nyelvi jogok elméletéről és gyakorlatáról tartott előadásában, melyben párhuzamot vont Szlovákia és Finnország között. Rámutatott, hogy Finnország hosszú időn keresztül svéd fennhatóság alatt állt, Szlovákia mai területe pedig hasonlóan hosszú ideig a Magyar Ki­rálysághoz tartozott. Finnország lakosságának 91 százalékát finnek alkotják, a svédek aránya nem éri el a 6 százalékot, Szlovákiában a népesség nagy része szlovák anyanyelvű, a legnagyobb kisebbség, a magyarok aránya csaknem 10 százalék. Finnországban a finn és a svéd is hivatalos nyelv, a törvényhatóságok nyelve svéd, finn vagy vegyes lehet a települések etnikai összetételétől függően. Szlovákiában ezzel szemben az egyetlen államnyelv a szlovák, még olyan kisebb városokban és községekben is, ahol alig találni szlovák családot. A professzor azt mondta: ha azt nem is lehet elvárni, hogy Szlovákiában megvalósuljon a finn kétnyelvű modell, a magyar legalább regionális hivatalos nyelvi státust kaphatna, mint Szlovéniában.

Bírálják Bugár Bélát
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) számára elfogadhatatlan, hogy Bugár Béla a szlovák közszolgálati televízióban azt mondta, a szlovák állampolgársági törvény megváltoztatásával meg kellene várni a magyar alkotmány elfogadását. A Most—Híd elnöke ezzel bevallotta, hogy eddigi álláspontját tartani nem tudja, és a kormányprogram ezen pontjában foglaltakat nem tudja végrehajtatni. Ha nem így lenne, akkor a kettős állampolgárok megbüntetését kérné következetesen számon a kormánypártoktól, és nem Magyarországra mint bűnösre mutogatna — olvasható az MKP állásfoglalásában. Bugár úgy vélte: miután a koalíciónak most nem sikerült elfogadtatnia módosító javaslatát, jó lenne a témát őszre halasztani, és megvárni, milyen lesz az új magyar alkotmány és a választási törvény.