Oltean először bejelentette, hogy a nyilatkozatot elfogadta a képviselőház, majd rövid szünet után közölte, hogy 143 támogató szavazatra lett volna szükség. Tegnap délelőtt a képviselőház külügyi bizottsága még elfogadta a nyilatkozatot, amely állást foglalt a magyar vezetők ,,nacionalista hangsúlyú, az Európai Unió és a modern világ eszméitől idegen politikai retorikája" ellen. Korodi Attila, a bizottság elnöke hangsúlyozta: nem a liberálisok által március 16-án előterjesztett nyilatkozatról van szó, hanem egy újabb dokumentumról, amelyet a bizottság dolgozott ki. A kormányoldal és az ellenzék azonban nem tudott közös nevezőre jutni a szöveg tartalmáról, ezért a kormánykoalíciót alkotó pártok úgy határoztak, távol maradnak a bizottság üléséről, mert így nem döntésképes a testület. Csakhogy a Demokrata Liberális Párt egyik honatyája pártja tiltása ellenére mégis részt vett a szavazáson, és támogatta a nyilatkozat elfogadását. Az ellenzék először Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét bírálta egy marosvásárhelyi kijelentése miatt, amelyben a politikus a Székelyföld területi autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit jogszerűnek és célszerűnek nevezte. A parlamentben az ellenzék azt követően javasolta az elítélő nyilatkozat elfogadását, hogy egy téves hírügynökségi jelentés alapján Orbán Viktornak tulajdonítottak olyan gondolatokat, amelyeket a magyar miniszterelnök üzenete valójában nem tartalmazott.

Kollektív munkaszerződések ágazatonként
A társadalmi párbeszéd munkatörvénykönyvének legradikálisabb módosítása a kollektív munkaszerződésekről szóló rész – jelentette ki tegnap az Europa FM műsorában Ioan Botiş munkaügyi miniszter. A következőkben ugyanis nem lesz országos kollektív munkaszerződés, ágazatonként szabályozzák a munkaviszonyokat. A tárcavezető szerint ez érzékenyen érinti majd az országos szakszervezeti tömbök vezetőit, akik így veszítenek erejükből az ágazati vezetők javára. Botiş azonban úgy véli, ez kedvező fejlemény, mert jelenleg a szakszervezetek nem elég reprezentatívak és erőtlenek, de az új körülmények miatt nekik is át kell szerveződniük. A miniszter azt is közölte, a kormány vissza akar vonulni a Gazdasági és Szociális Tanács­ból, átadja helyét a civil szféra, a szakmai szervezetek képviselőinek, de részt vesz majd az újonnan alakuló, Háromoldalú Társadalmi Párbeszédért nevű tanácsban, ahol a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány mellett helyet kapnak a jegybank, valamint a pénzügyi szféra képviselői.

Nem lehet levélben szavazni
A szenátus jogi bizottsága tegnap elutasította a Demokrata Liberális Párt törvénytervezetét a külföldön élő románok levélben történő szavazásáról. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt szenátorai szerint a tervezet olyan mechanizmus kialakítását célozza, amely lehetővé tenné a csalást külföldön élő románok szavazása során. A tervezet szerint a külföldön tartózkodó román állampolgárok postán küldhetnék el a romániai hatóságoknak a szavazatukat tartalmazó dokumentumokat. A kezdeményezők elképzelése szerint a külföldön élő románok választási névjegyzékének frissítése után a diplomáciai képviseletek és konzulátusok a listákon szereplő választóknak több dokumentumot küldenek, köztük két szavazócédulát is, arra az esetre, ha az egyik megsérült volna. Az ellenzék képviselői azonban úgy vélik, a két szavazócédula lehetővé tenné a kettős szavazást.

Mesterséges megtermékenyítési program
Június elsejétől indul az Egészségügyi Minisztérium által támogatott mesterséges megtermékenyítési program – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Cseke Attila egészségügyi miniszter. A Mesterséges megtermékenyítés és embriótranszfer elnevezésű országos program (lombikprogram) célja a terméketlen pároknak segíteni azáltal, hogy a szaktárca megtéríti a megtermékenyítési és magzatbeültetési procedúra költségeit. A program költségvetése ebben az évben négymillió lej, amelyből páronként 1500 lejt fizet ki a minisztérium azoknak, akik megfelelnek a kiírási feltételeknek.