Csíkos napernyő: a Sky Court madártávlatból

Az új csarnok a Ferihegyi repülőtérről átkeresztelt légikikötő – a névváltásról az Országgyűlés döntött – a terminál A és B épülete között kapott helyet, benne éttermekkel, vámmentes boltokkal, kávézókkal és a Malév új business várójával. A Tímár Zoltán Ybl-díjas építész által tervezett terminált 2009-ben kezdték el építeni, összesen 39 bolt (köztük nemzetközi és magyar éttermek is), 12 utasbiztonsági csatorna kapott helyet, amely 14-re bővíthető. A 24 000 négyzetméteres, 88 millió euróba kerülő Sky Court 8,5 millió főre növeli a 2-es terminál eddigi 4,5–5 milliós kapacitását, így a teljes kiépülés után az évi utaslétszám elérheti a 20 millió főt.
Jost Lammers, a repülőteret üzemeltető Budapest Airport vezérigazgatója az ünnepélyes megnyitón elmondta, a reptér részleges privatizációjakor vállalt 261 millió eurós fejlesztési kötelezettségvállalásból 82 százalékot már teljesítettek, de a fejlesztések nem állnak le, rövidesen elkezdik a 2A és 2B terminál felújítását és a reptér melletti négycsillagos szálloda megépítését is. Felépítik a Malév és a Wizz Air új központját, elkezdik az új teherforgalmi (cargo) központ kialakítását és az 1-es és 2-es terminál között üzleti parkot hoznak létre a légiközlekedésben tevékenykedő cégek számára.

Vásárlás és pszichológia
Míg a Ferihegy 2 két terminálját összekötő, ,,élményterminálnak" szánt csarnok madártávlatból úgy néz ki, mint egy felcsavarható, csíkos napernyő, előtte álldogálva inkább óriás százlábúnak tűnik. A régi check-in térből érkező utasokat már a vadonatúj épületben várja a megnövekedett kapacitású biztonsági kapurendszer. Az átvilágítás után az utasok padokon szedhetik össze holmijukat, majd egy ovális alakú ,,orientációs zóna" tereli őket tovább.
És jöhet is a ,,shoppingolás", amire különleges pszichológia szerint készítik fel az utasokat. A terminál kereskedelmi koncepcióját egy erre szakosodott angol belsőépítészcég alakította ki: a biztonsági átvizsgálás után, de még az üzletek előtt lesz egy átmeneti tér, ahol az utas megnyugszik, tájékozódik a járata felől, és felkészül a vásárlásra. Az sem véletlen, hogy lágyan ívelt falak hajlanak az ovális tér irányába, amely így szinte beszippantja az utast – hogy aztán a jókora vámmentes üzletben találja magát.
Ez a különleges kereskedelmi elképzelés abból áll, hogy az utasbiztonsági ellenőrzésen átesett utas egyenesen a duty free shopba kerül, vagyis ahhoz, hogy továbbjusson, muszáj átverekednie magát a Toblerone-halmokon. Az új terminálrészben az éttermekkel együtt körülbelül hétezer négyzetmétert foglalnak el az üzletek. Csak az összehasonlítás kedvéért: ez a Westend bevásárlóközpont egyhetede.
Ennek ellenére az épületnek nincs plázahangulata, óriási üveghomlokzaton keresztül dől a fény. Az épület tetején a tartóoszlopok közötti üvegsávok engednek be még több világosságot, ez és a fehér felületek áttetsző, levegős teret eredményeznek. Azért tartották fontosnak a fehér színt, mert az üzletek épp elég harsányak és színesek. A madridi Barajas repülőtér az ellenpélda: ott szivárványszínű oszlopok tartják a hullámzó tetőt. Az építész inkább a semleges jellegű zürichi reptér példáját követte: ott szintén két régebben épült terminál közé építettek összekötő csarnokot. A csarnok egy repülőgép belsejére emlékeztet.
A jellegzetes csillogó-tükröződő világos felületek mellett a budapesti reptér egyediségét az üveghomlokzat nyújtotta élmény adhatja. A nyitott tér közel hozza a repülőgépek világát, szemmel követhető, ahogy töltik az üzemanyagot, és készülnek a gépek a következő útra.

Gundel és Tisza
A csarnok közepén áll az ,,infototem", vagyis az információs tábla az érkezések, indulások időpontjával, a terminál térképével. A legtöbb reptéren két rozsdamentes oszlopról lógnak a monitorok, itt azonban próbálták egyedien megoldani. A monitorokat speciális anyagból öntött szürke oszlopok foglalják keretbe. A duty free shopból a csarnokba lépve ez az első, amit az utas meglát.
A második szembeötlő dolog a Gundel étterem – rögtön az infototem mögött. A legendás városligeti Gundel ugyanis kávézót nyit a megújult repülőtéren. A magyar termékek kiemelt figyelmet kaptak: standot nyitott a Szamos marcipán, és külön üzletben vásárolhatunk herendi porcelánt, magyar borokat, Tisza cipőt, Pick szalámit és nemzetiszínű emléktárgyakat.
Hardy Mihály, a reptér kommunikációs vezetője szerint az üzletek összetételének megtervezését kétéves utaskikérdezéses felmérés előzte meg. Innen tudták azt is, hogy az utasok hiányolták a gyorséttermeket. A Sky Courtban így a tizenkét vendéglátó-ipari egységből csak három lesz hagyományos leülős étterem, a többi gyorsétterem. A KFC, a Burger King, a Costa kávézó mellett egy görög, egy olasz és egy távol-keleti gyorsétterem, egy salátabár, egy szendvicses és egy pizzéria kínálja magát, de az Upper Crust nevű nemzetközi (eredetileg brit) lánc bagettjei is megkóstolhatók.
A legjobb kilátás a kifutóra a galéria két kiugró szárnyáról nyílik, itt egy-egy leülős étterem kapott helyet. Az egyik a Magyarországon első éttermét nyitó Hippopotamus francia grill-lánc, a másik pedig a magyar hátterű LeRoy. A galérián összesen 400 férőhelyes asztalszigeteket állítanak fel, ide telepedhetnek azok, akik a gyorséttermek valamelyikét választották. Az üzletek zöme a reptereken megszokott felső kategóriás divatáru- (Hugo Boss), illetve ékszerbolt (Caprice, Frey Wille, Swarovski), de első önálló magyarországi üzletét nyitja meg a francia Longchamp táskacég, illetve a másodikat a jellegzetes kockamintás darabjairól ismert brit Burberry márka.
A Ferihegy 2A-B terminálokon naponta 10–20 ezer utas fordul meg, e szám növekedése a reptér kapacitásának tervezett bővítésével párhuzamosan várható. Ezeknek az embereknek legalább a fele – az induló utasok – fordul majd meg a Sky Courtban: körülbelül napi 5–10 ezer ember. A Westendben – összehasonlításul – 60 000 fő.

(az MTI és az origo.hu nyomán)