A túlélő házastárs öröklési joga
Törvényes örökösödésről akkor beszélünk, ha az elhunyt nem végrendelkezett. Ebben az esetben a polgári törvénykönyv szabályai és a túlélő házastárs öröklési jogát szabályozó 1944/319-es törvény előírásai szerint az elhunyt javait az öröklésre hivatottság szerint vérrokonai és özvegye öröklik. Utóbbi törvénnyel hatályon kívül helyezték a polgári törvénykönyv 679, 681–684-es vonatkozó szakaszait.
Az 1944/319-es törvény lényegesen javított az özvegy öröklési jogain, ami a következőkben nyilvánul meg:
– a négy örökösi osztályhoz tartozó rokonokkal együtt örököl, vagy ha nincsenek örökösök a négy örökösi osztályból, egyedül örökli az egész hagyatékot
– ha a túlélő házastárs az elhunyt II–IV. örökösi osztályhoz tartozó rokonaival örököl, kizárólagos joga van a házasság ideje alatt szerzett bútorokra és más, a háztartásban használt tárgyakra
– ha nincs saját lakása, a halálesettől számított legtöbb egy évig lakhatási joga van arra a lakásra vonatkozóan, amelyben lakott, és amely a hagyaték tárgyát képezi.
A túlélő házastárs akkor örököl, ha a hagyaték megnyitásakor házastársa volt az elhunytnak. A házasság időtartama, közös gyerek léte vagy hiánya, a házastársak együtt vagy külön élése, akár folyamatban lévő válóper (ha a házasság felbontására vonatkozóan nincs visszavonhatatlan végzés) nem befolyásolja az özvegy öröklési jogát.
Jó tudni azt, hogy az együttélés – függetlenül annak időtartamától, esetleg közös gyerektől – nem biztosít törvényes öröklési jogot a túlélő társnak. Az özvegy örökösi joga annak függvényében változik, hogy melyik örökösi osztályhoz tartoznak az örökhagyó azon rokonai, akikkel együtt örököl.

A túlélő házastárs örökrésze
1. A hagyaték egynegyede, ha a gyermekekkel együtt örököl (érvényes a képviseleti jog, vagyis az előbb elhalt gyermek helyett örököl annak leszármazottja).
2. A hagyaték egyharmada, ha együtt örököl az elhunyt szüleivel vagy az egyik szülővel és az elhunyt házastárs testvéreivel (a IV. rokonsági fokig érvényes a képviseleti jog, vagyis az előbb elhalt testvér helyett örököl annak leszármazottja).
3. A hagyaték fele, ha csak az örökhagyó apjával és anyjával, illetve egyikükkel örököl együtt.
4. A hagyaték fele, ha csak az örökhagyó testvéreivel örököl együtt (IV. rokonsági fokig érvényes a képviseleti jog, vagyis az előbb elhalt testvér helyett örököl annak leszármazottja).
5. A hagyaték háromnegyede, ha együtt örököl a többi felmenővel vagy oldalági rokonnal a IV. fokig bezárólag.
Az elhunyt vér szerinti rokonainak száma nem befolyásolja az özvegy örökrészét.
Abban az esetben, ha a túlélő házastárs együtt örököl az elhunyt vér szerinti rokonaival, elsődlegesen az ő örökrészét állapítják meg, és csak utána következik a vér szerinti rokonok örökrészének megállapítása.
6. Az özvegy örökli az egész hagyatékot, ha nincsenek örökösök a négy örökösi osztályból.
A túlélő házastársnak, ha nincs saját lakása, a hagyaték felosztásáig, de legalább az örökség megnyitásától számított egy évig lakhatási joga van arra a lakásra vonatkozóan, amelyben a házasság ideje alatt lakott, ha a lakás a hagyaték tárgyát képezi. Megszűnik a lakhatási joga annak a túlélő házastársnak, aki új házasságot köt.
Ha az özvegy nem a leszármazókkal, hanem az örökhagyó II–IV. örökösi osztályba tartozó vérrokonaival örököl együtt, kizárólagosan örökli a háztartáshoz tartozó bútorokat és más, a háztartáshoz tartozó tárgyakat, eszközöket, valamint a nászajándékba kapott dolgokat is. Abban az esetben, ha az örökhagyó leszármazottjaival együtt örököl, az ingóságokra vonatkozóan is csak az örökség egynegyede illeti meg.
Balogh klára jogtanácsos