Már egy lejért is lehet kötésnyi zöldhagymát kapni a sepsiszentgyörgyi piacon, és bár a ropogós retek kicsit drágább – 1,50 lej –, aki többet vesz, az alkudhat valamennyit. Kilóját amúgy hat lejért árulják, ennél már olcsóbb, 4–5 lej az alma és a narancs, igaz, nagyüzemi gyümölcsök.
Áprilisban elég hihetetlen, de körtét is lehet kapni: 7 lejért kínálják, nem nagyon fogy. A krumplitól is elkerekedik sokak szeme: kilója csak kevéssel marad 3 lej alatt, ha így megy tovább, népételből ez is vasárnapi fogássá válik, dohog a kevés vevők egyike. Általában pangás van, kevesen vásárolnak és kis mennyiségeket – panaszolják az árusok, akik szerint nem drága két lejért a fej saláta, négy lejért a spenót és ötért az a paradicsom, amelynek már íze is van. Itt-ott még tormát, savanyúságot is látni, de többnyire élénk színekben pompáznak az asztalok, mindenfelé friss zöldséghalmok kelletik magukat. Az asztalok napi bére e hónaptól kezdve emelkedett kissé (50 banival az eddigi 5–6 lejhez képest), ez azonban csak az alkalmi eladókat érinti, az állandóan jelen levőket megkötött szerződéseik védik, és a helybeli termelőknek járó kedvezmény is érvényben maradt: a sepsiszentgyörgyiek 50, a megyebeliek 20 százalékkal olcsóbban bérelhetnek helyet, ám ez a különbség nem nagyon látszik meg az árakon – a raktáráruházakban is hasonló összegeket látni, bár a piacon üdébbnek tűnik minden, és nagyobbnak a választék. Csak a vásárlóerő hiányzik...
