A magyar nyelv oktatása mellett fokozott hangsúlyt fektetne a csángóföldi gazdasági beruházásokra és a turizmusra a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége az asszimiláció megállítása érdekében. Solomon Adrián, a szervezet elnöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján a közelmúltban Csángóföldön tartott konferencián megfogalmazott javaslataikról szólva kiemelte: kizárólag az oktatási programok nem elegendőek az asszimiláció megfékezésére.
Azt szeretnék, ha minél több magyar érdekeltségű vállalat ruházna be Csángóföldön, mert ezáltal is visszanyerhető lenne a magyar nyelv presztízse. Ösztönöznék a csángóföldi turizmust is, szeretnék, ha a látogatók megismerkednének e Keleti-Kárpátokon túli terület, a csángó magyar falvak szépségeivel is. Céljuk, hogy minél több csángó magyar értesüljön az egyszerűsített honosítás lehetőségéről, és minél többen éljenek is ezzel. Hozzátette: fontosnak tartanák ifjúsági szervezetek létrejöttét és sportrendezvények szervezését is a mostaninál nagyobb számban. Jelenleg huszonnégy moldvai településen több mint 1800 gyermek élhet az iskolai és azon kívüli magyar nyelvoktatás lehetőségével, és további 6500 gyermeket lehetne bevonni a programba 25–30 településen. A tavaly kapott mintegy 150 millió forint fele állami támogatás, másik fele a civil szférából és vállalatoktól érkezik. Az összeg kilencven százalékát fordítják az oktatási programokra – tette hozzá. A kiosztott háttéranyag szerint 8–9 ezer 18 év alatti csángó ért vagy beszél magyarul.
Az április 8. és 10. között számos erdélyi civil szervezet és magyar szervezetek részvételével Külsőrekecsinben és Pusztinán tartott tanácskozás célja egy új moldvai csángó magyar cselekvési terv kidolgozása volt. Javaslataik között szerepel falusiturizmus-hálózat kiépítése, csángó gazdák támogatása, a székely termék mintájára csángó termék védjegy kialakítása. Szeretnék létrehozni a moldvai szervezeteket tömörítő csángó egyeztető tanácsot, és hogy legyenek csángó jószolgálati nagykövetek a világ minden táján. Első lépésként magyar szellemiségű kollégiumot alapítanának Bákó városában, ebből középtávon magyar, illetve két tanítási nyelvű iskola születhetne. Elképzeléseik között szerepel még nyári óvoda és kisiskolásprogramok szervezése, a gyermek–gyermek kapcsolatok erősítése Moldva és a Kárpát-medence között, valamint a keresztszülőprogram folytatása és kiterjesztése.
A dokumentumot kedden átadták Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnak, és eljuttatják az erdélyi és a magyarországi politikai szervezeteknek is. Azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai stratégia kidolgozásakor figyelembe vennék javaslataikat – jelezte Solomon Adrián. A csángóságból 232 000-en élnek hét moldvai megyében, 63 000-en városban, a többiek falvakban. A teljes csángó lakosság 21 százaléka beszél még magyarul, és hat százalék bír passzív nyelvtudással.
