Nem indultunk túl korán locsolni, nem akartuk a lányokat, asszonyokat az ágyból előcibálni. Tíz órakor csengettünk az első "helyen". Nem voltak otthon. A második címen sem nyitottak ajtót. A harmadiknál sem jártunk szerencsével. Már-már azt hittük a gyerekekkel, eltévesztettük a hétfőt, rossz napon vágtunk neki. Aztán a negyedik családnál örömmel fogadtak. Mi locsoltunk, ők piros tojást adtak. Ahogy szokás, ahogy évek óta történik.
Az idei locsolás merőben különbözött a korábbiaktól. Csak találgatni lehet, sok helyen miért nem nyitottak ajtót a locsolók előtt. Kirándultak, álcázott magányba vonultak, mindegy, csak ne kelljen szembenézni a locsolókkal.
Sokan arra tippelnek, a pénztelenség miatt. Nincs lehetőség egy piros tojásra, szelet kalácsra. Én nem fogadnék erre. Inkább azt mondom, az emberek elkényelmesedtek, semmibe veszik a hagyományokat, közömbösek lettek. Ne zavarja senki szürke kis világukat, még húsvét hétfőjén se. Ne kelljen szóba állni szomszéddal, rokonnal, gyerekkel. Kényelmetlen reggeltől estig ünneplőruhában várni, néhány kedves szót szólni. Az ő dolguk.
Viszont el kell gondolkodni: ha ez így megy, néhány év múlva a locsolás már csak emlék lesz. Elvész még egy hagyomány, szegényebbek leszünk egy ősi szokással.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.