Múlt és jelen, régi és modern, tragikum és komikum kettőssége egy olyan produkcióban, amely a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományainkat vonultatja fel erdélyi muzsikára, a színház eszközeivel, és bizonyítékaként annak, hogy széthulló hagyományos közösségeink javai, értékei átmenthetőek a ma embere számára. Az Édeskeserű koreográfusai között találjuk a Háromszék Táncegyüttes egykori táncos-koreográfusát, Orza Călint, zenei szerkesztő pedig a gyergyóditrói származású Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza igazgatója, akinek kezdeményezésére indult el 1997-ben az Utolsó óra elnevezésű program, amely a mindeddig legnagyobb Kárpát-medencei hangszeres népzenei gyűjtemény összeállítását, az ezerkétszáz órás hanganyag digitális eszközökkel végzett archiválását tette lehetővé. A Mihályi Gábor művészeti vezető által rendezett előadás egyfajta erdélyi táncantológia, de nem tudományos összegzés, hanem a hagyományozás, a közösségről közösségre öröklés folyamatosságának felmutatója.