1976 júniusában örökbe adtak, és elkerültem nagyon messzire, Szászrégenbe. Ott nevelkedtem 1990-ig, majd Magyarországra kerültem, ahol családot alapítottam. Most már Németországban élek, de nem felejtettem el, hogy honnan indultam. Ezúton szeretnék — sajnos, kicsit megkésve — a családnak őszinte részvétet nyilvánítani, és valamilyen úton-módon felvenni a kapcsolatot a rokonsággal (Kovács Leventével). Minden segítséget nagyon köszönök.

N. N., Kézdivásárhely. A Trident raktáráruház megnyitásának évfordulóján ott vásároltunk, többek között három üveg kétliteres üdítőt, amihez a hirdetés szerint egy műanyag poharat adtak. De hogyan! Miután kifizettük az áru ellenértékét, előreküldtek a pohárért, ott azonban azt mondták, adjuk oda a dugókat. Ezt megtagadtuk, mert nem tudtunk volna három nyitott palackot hazaszállítani, inkább ne adják a poharat. De ők adják, csak egy hét múlva vigyük be a kupakokat. Jó, leírják a nevünket, elmegyünk, három nap múlva már hívtak telefonon, hogy hol vannak a dugók. Beküldtem a férjemet a pohárral, nem vették vissza, nekik a lila műanyag fedő kellett, más nem. Végül ismét megígértették, hogy akkor pénteken bevisszük! Hát az ördög vigyen reklámpoharat, és főleg azt, aki az ilyen fogásokat kitalálja! Inkább ne adjanak semmit, de ne egyék meg az életünket három apró műanyag miatt! Nem az alkalmazottakra haragszom, azok csak a szabályzatot próbálták betartani, de miért nem figyelmeztetik előre az embert? Nem vettünk volna üdítőt, ha tudjuk, hogy mivel jár!

MOLNÁR IDA, Zágon. Van egy 58 áras területünk, amelyet májusban elhunyt testvérünk után örököltünk heten. Ezt a földet régebb bérelte valaki, de két éve nem munkálják meg — idén azonban lekaszálta egy falubeli, és nem volt hajlandó piaci árat adni a fűért, csak valami keveset. Panaszt tettünk a rendőrségen, hiába. A tanácsnál is neki adtak igazat, mert az idén nem adóztunk erre a földre. Hát nem, mert most van folyamatban a hagyatéki tárgyalás. De azért rendeztük volna a tartozást, csak nem vették el a pénzt, azt mondták, az utolsó negyedévben már nem lehet törleszteni az adót. Miért? Másoknak azonban lehetett! És ha nem fizetünk, akkor bárki lekaszálhatja?

SZILÁGYI MÁTYÁS, Sepsiszentgyörgy. Tisztelt polgármester úr, ezelőtt tíz évvel az Ön által vezetett hivataltól az írásbeli értesítéseket Szilágyi Mátyás úrnak címezve kaptam — ahogy azonban teltek az évek, ez a megszólítás eltűnt a nevem mellől. Vajon miért? Hiszen én most is így szólítom meg Önt. Szívesen elfogadom az elvtársi címzést is, akár magyarul, akár románul. Ön is volt elvtárs, és most úr lett, én is voltam elvtárs, és most úr lettem, nem csak egy rongyos kalapú akárki.