Az Árpád völgye nevét Árpád fejedelem emlékére kapta, kiváló gyógyhatású, meleg kádfürdőjét Árpád-fürdő néven még az ötvenes években is használták. Ma még kőkádja árválkodik a szabad ég alatt, de forrása buzog, forr, borvizét gazdája felszivattyúzza fürdőszobájába, és ma is használja. Imreh Lajos, a fürdő utolsó előtti gazdája mesélte, hogy a bukaresti fürdővendégek őt Domnu Árpádnak szólították. A közelben lévő borvízforrásokat 1990-ig Covasna néven palackozták. A negyvenes években a völgyben még majálisokat, ünnepélyeket rendezett az akkori nagyközség, ma a városlakók kirándulni járnak ide. Megszűnt a nagy tér is, csak az ide vezető Fenyves utca és szép nevű ágai élnek: a Kodály Zoltán, Arany János, Barabás Miklós utca.

A Hankó-völgy meleg kádas borvízfürdőjét évtizedekig használta Vajnafalva népe. Ma eltűnt az épület, a Gocz—Fábián család visszaperelte, de a borvízforrások telekkönyvezése késik. A források környékén két elég ritka ásvány található (auripigment és realgár), mindkettő arzén-szulfid, és útmutatásul szolgál a közelben létesített szívszanatórium gyógyító borvizeihez. A völgyet Hankó Vilmosról (1854—1923), a neves ásványvízkutatóról nevezték el, aki részletekbe menően vizsgálta, vegytanilag elemezte nemcsak Kovászna, hanem az egész Székelyföld gyógyvizeit.

A Horgász-völgy hajdani borvízforrásának kiváló vizét palackozták. 1882-ben a Triesztben rendezett kiállításon aranyérmet kapott. Ma már hűlt helye... A völgyet 1985-ben lezárták, ide építették a diktátor egyik villáját. A Tündérvölgyben levő borvízforrásokat nem palackozzák, fürdő- és ivókúrára fúrt kutak vize szolgál. A völgy eredeti neve Begyénes, mert itt éltek az utolsó bölények. (A Székely Nemzeti Múzeumban látható bölényről — Bison bonasus — sokáig a közvélemény úgy tudta, hogy itt ejtették el a Begyénes erdőben.) A Tündérvölgy is később kapta nevét, azelőtt Térrétnek hívták: a legenda a Kő várát Tündér Ilona várának regélte.

A három völgy borvízforrásai a legkitűnőbb alkáli-sós-savanyú vizeket adták. Hankó Vilmos 1896-ban ezt írta Székelyföld című könyvében: ,,A Horgácz-kút és a Hankó-kút vizének feltűnő nátriumbikarbonát-, konyhasó- és szénsavtartalma méltóvá teszi e vizeket arra, hogy mint a világhírű gleichenbergi vizekkel egyenlő értékűeket az orvosok a legnagyobb figyelemben részesítsék. Kitűnő összetételükhöz képest gyógyító erejük is kitűnő."

Sajnos, amit itt leírtam, egy tovatűnt világ képe, csak dokumentumértéke maradandó. A ma élőknek feladatuk, hogy Kovásznán a gyógyturisztikai telepeket felújítsák, a népi fürdőket helyreállítsák, a kisvasút és a sikló turisztikai célú hasznosítását megvalósítsák! S bizony ez nem is kevés.

Dr. Szőts Dániel