A szomszédos Brassó megyei település lakóinak száma csak 1977-ben haladta meg a kétezret. 1819-ből származó, régi pecsétjén olvassuk: Ürmös község. Nagyküküllő megye. A címer csőrében olajágat tartó galambja a zömében magyar unitárius faluközösségre utal. A Persányi-hegység és az Olt keskeny síkján, a magyar Keleti vasút mentén meghúzódó Ürmös évszázadok óta szoros kapcsolatot tart fenn Erdővidék falvaival, a közvetlen szomszéd unitárius Nagyajtával, Miklósvárral. Férfiaiból sokan bányásznyugdíjat élveznek, ürmösi fiatalok tanulnak a baróti líceumban, gyógyulást keresőknek közelebb a baróti kórház. Mintha Felsőrákos édestestvére lenne: nyelvjárásában szépen ő-zik, keverik az Ajták vidéki eé-ző dialektust. Népviseletük székely.
Két falufüzetből ismerhetjük meg Ürmöst: az első 1997-ben, bővített változata 2009-ben jelent meg szakavatott és helyi szerzők tollából. A majdnem 1000 m magas Feketehegy tetejétől az Olt menti tavakig változatos növény- és állatvilág várja a látogatót. Országos jelentőségű őslénytani rezerváció, megkövült őskagylók lelőhelye a Malom utca. Egyik faj – az Inoceramus ürmösensis – a falu nevét őrzi. Ürmös gazdag históriájának és néprajzának ismerője Ágostonné Bódi Margit tanár, háromszáz gyerek igazgatója. A tanulók több mint fele roma, mintegy 30 százaléka magyar, 10 pedig román anyanyelvű. Napközi otthon és délutáni iskola épül, bővítették az iskola régi épületét, ahol amolyan élő múzeumként működik majd a lányok szövőháza (benne már öt osztováta), a termekben a fiúmesterségeket is (asztalos, kerekes, kovács stb.) tanulják. Amerikai önkéntes tanár oktatja az angol nyelvet, aki civilben muzeológus is. Az iskolaalapító és patrónus Maurer Sámuelnek az épület homlokfalára 1998-ban helyeztek emléktáblát az akkori ötvenévesek. Ürmöst, az alsórákosi Sükösdök jobbágyfaluját a XVII. század derekán I. Rákóczi György a szepességi Maurer családnak adományozta, akik buzgó unitáriusokká lettek, világi vezetői és patrónusai a falunak és az eklézsiának, lelkes résztvevői az 1848–49-es magyar szabadságharcnak. A velük rokon és Felső-Háromszékről ide telepedett hatolykai Pótsa Ferenc (1809–1892), Felsőfehér vármegye alispánja ajándékozta a falunak az iskola régi épületét, kertjében síremlékét a mindenkori tanulók gondozzák. Az óvoda egy reneszánsz kori kastély megújított szárnyában működik, amely a hagyomány szerint I. Rákóczi György fejedelem vadászkastélya, később a Maurer család otthona volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a kuruc szabadságharc legendás alakja – "aki ide tért megpihenni a harcok idején" – már beépült az ürmösi hagyományba. Az óvoda bejárata előtt a Maurer és a Rákóczi család címerével díszített, nemes faragású monumentális székely kapu áll, amely kissé "szokatlannak" tűnt a többi náció számára, miként az is, hogy az utóbbi években Ürmösön szabadtéri ünnep is március 15-e, és Gergely János polgármester 2008-ban hősi emlékművet állíttatott a falu szívében.
Reneszánsz loggia Ürmösön Albert Levente felvételei
Nagyon gazdag a még élő néphagyomány itt. Miként azt az igazgató asszony elmondta, ebben az évben már a húsvétolás és a locsolás sem úgy történt, mint eddig. Régebb reggeliben a gyerekek, később a legények, éjjel a felnőttek locsoltak éjjeli zenével. Mivel megcsappant a felnőtt locsolók és zenészek száma, csapatokba szerveződött legények vették át a régi szokást, a zenészek helyett a csoportok énekelnek. Elmondták az ürmösiek, hogy február elején megtartották a téltemető farsangi felvonulást is, és régi szokás szerint a farsangolók a kísérő tömeggel, a bolondszekérrel együtt kivonultak a vasúti megállóhoz, a déli vonathoz, hadd csodálják az utasok, miként búcsúzik itt a tél. Az egyre ritkább, még élő népszokásokat soroljuk most csupán fel, részletes bemutatásuk kötetnyi tanulmány tárgya lehetne: él még itt az aratóének, az óévbúcsúztatás, az újév-köszöntés, a gergelyjárás, járják az ürmösi táncot, benne a káposztást, a rendes csárdást, az apró csárdást vagy a ricálóst, a rózsacsárdást, a háromfordulóst, a négylépetűt, a lapos léptűt és a nagy lépetűt, tavasszal májusfát állítanak, húsvét másodnapján a fiúk az összegyűjtött tojások elfogyasztására meghívják a lányokat is ("megtojásolás"). Van törökbúzafosztás, az egykori fonók helyett kötőke, tartják az András-, György- és Mihály-napot, lakodalmak idején még látni bokrétát, jegykendőt, élőek a katonabúcsúztatók, regrutabálok, a halotti siratók, gazdag a hiedelemvilág és a szép ősi nyelvhasználat.
– Negyedik éve szolgálom ezt a gyülekezetet – mondta tiszteletes Szabó Előd unitárius lelkész. – Híveim száma alig haladja meg a hatszázat. Templomos, istenfélő nép az ürmösi. Most fejeztük be a kántori lakás felújítását, közösségi házként fog működni. Két nagyobb rendezvényre készülünk: az Olt menti unitárius találkozóra, amelynek ebben az évben a datki egyház a házigazdája, és néhai Lőrinczi László volt lelkészünk halála évfordulójának ünnepi megemlékezésére. Működik az unitárius dalárda, élénk az ifjúsági élet.
Nemcsak az etnikai-vallási kapcsolatok kötik e települést Háromszékkel, hanem történelmiek is. Az egyházközség műkincs értékű, nyolcszögletű úrasztali kelyhet őriz, amelyet Maurer József egyházi tanácsos adományozott 1864-ben. A kehely azé a papolci születésű Kiss Sándor mártír negyvennyolcas ezredesé volt, aki a tömösi csatában esett el. Az egyházközség első anyakönyvét a bölöni származású Kisgyörgy Simon lelkész nyitotta meg. Maradékainak nevéhez Bölönben most is hozzáteszik a "pap" jelzőt.
Gergely János: Az ürmösiek vonzódnak Erdővidékhez
Bekopogtunk az önkormányzathoz is: Gergely János, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármester elmondta: integrált program keretében szándékoznak kiépíteni a szennyvízhálózatot, aszfaltozni a mellékutcákat, hangosítóberendezést szerelni a kultúrotthonba. Pályázatot nyertek a központ parkosítására, a sportpálya korszerűsítésére. A Miklósvárral való szomszédi kapcsolatról többek között elmondta: az ürmösi gazdák 110 hektárnyi földterülete az Olt folyó Kovászna megyei felén maradt, tulajdonjogi rendezése máig sem oldódott meg, s mert a folyón a két falu között nincs már híd, az ürmösiek nagy kerülővel juthatnak el földjeikhez. Rendeződnek a testvértelepülési kapcsolatok a magyarországi Csabaszabadival, júniusra látogatóba érkezik a másik baráti település, az észak-magyarországi Sajósenye ötvenfős küldöttsége.
Ürmösi szomszédaink a nyáron szeretettel várnak minden háromszéki érdeklődőt az Olt menti unitárius találkozóra.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
