Táj és história
A Brassó megyéhez tartozó Ágostonfalva a Baróti-medencében elterülő település, megyénk nyugati szomszédja, Erdővidék szerves része.

A polgármesteri hivatal Alebert Levente felvétele
A település magyar és román történelmi adatait nem lehet egymástól szétválasztani. Nicolae Feldioreanu, Marioara Papuc, Borbély András – utóbbi a román iskola tanítójaként – sokat mesélt a környék magyar földesurai által telepített románság alakította településről. Ion Gălbează egykori munkatársam, elektrotechnikai mester állítása szerint mezőségi népesség rakott itt fészket, a régiek még ápolták őseikkel a rokonságot. S mert másként nem tehetettek, békésen együtt kellett élniük, miként ma is, a szintén román anyanyelvű és igen népes cigány lakossággal. A baróti Cserei Miklósnak (1610–1666) Baróton, Nagyajtán és Bölönben is voltak birtokai, amelyekhez részint örökségként, részint vásárlás útján jutott. Adománybirtoka – az akkori Fejér megyében – Ágostonfalva volt. Ezt Barcsai Ákos fejedelem adta Cserei Miklósnak 1659-ben, "örökösön, fiúágon".
Ágostonfalva Erdővidék vasútállomása volt, Erdővidék kapuja most is. Fel sem lehetne sorolni, hány jeles ember, személyiség szállt itt le másfél évszázad alatt a vonatról, amióta megépült a Magyar Keleti Vasút. Benedek Eleket és bodosi Budai Józsefet is itt várta a kocsi, amikor Budapestről hazaérkezett. Állomásépületének alsó felébe építették be azt a fémjelet, mely a tengerszint feletti magasságot jelzi. Ez volt a térképészek számára Erdővidék magassági alappontja. Ma is ott áll. Fél évszázadig itt rakták vasúti kocsikba az erdővidéki lignitet, szállították Brassóba, a doiceşti-i hőerőműhöz, itt került hosszú időn át vagonokba a bibarcfalvi palackozott borvíz is. Nem tudom, mi lett volna a hozadéka annak, ha – a régi tervek szerint – Ágostonfalvát vasútvonal köti össze Málnásfürdővel. Egy ideig Köpecnek is volt vasútállomása, később csak megállóhelye Ágostonfalva térségében. 1873 és 1967 között itt rakták vagonokba a köpeci szenet. A bányászok egyszer kérést küldtek Maurer miniszternek, parancsolná meg, hogy minden gyorsvonat álljon meg Köpecen. Úgy is lett. Volt szava a bányásznépnek: bányásznapok alkalmával piros szegfűt szórtak a repülőgépről az ünneplő közönség közé.
De jártak errefelé valamikor rosszabb idők is. A szabadságharc idején a környék román népfelkelői, így az ágostonfalvi jobbágyok is az osztrákokkal tartottak, és a köpeciek ma sem felejtik el, hogy a "bajban" ennek a szomszéd falunak is része volt. Ma már csak az tud róla, aki könyveket olvas, mert feledésbe merültek az eltelt másfél évszázad kegyetlen eseményei. Azóta már teljesen felszámolták a köpeci megállót, sem szenes, sem pedig borvizes vagonokat nem tologatnak az ágostonfalvi állomáson a divatjamúlt gőzmozdonyok...
A település védőszentje
Ágostonfalva neve első hallásra Szent Ágoston személyét juttatja eszünkbe, arra viszont nem találtunk adatot, hogy élt volna itt valaha valamelyes kultusza a szentnek, a falu jelenlegi, a XVIII. század végén épült templomának védőszentje Szent Miklós püspök. "Ágostonfalva, egykori kisközség a történelmi Nagy-Küküllő megye kőhalmi járásában, az Olt legészakibb kanyarodásánál – írja Csiffáry Tamás (1958–2010) Magyar történelmi helynevek című munkájában. A község felett emelkedő Monaszteriahegy csúcsát a kalugerek fényes kolostora koronázta; a híres zárdát Mária Terézia alatt Bukov rombolta le (feltételezhetően 1764 előtt – Kgy. Z. megj.), s romjaiból épült a község temploma." A kolostor védőszentjéről nem szól a krónika. Cserei Miklós hagyatékából azonban tudjuk, hogy a falu jobbágyai az ő ágostonfalvi részbirtokán laktak, neki dolgoztak, és a Macskalyuk (ma Macskalik) nevű cserefaerdőbe hajtották ki makkra a család disznócsordáját. Egy korabeli híradásból kiderül, hogy a falu lelkésze erdejét árulja, s akkoron ott görög katolikus kolostor volt, papját B. Andrásnak hívták. Könnyen meglehet, hogy ez volt az a kolostor, amelyet Buccow (1712–1764) Habsburg tábornok, Erdély katonai parancsnoka, majd főkormányzója, a főkormányszék elnöke, a madéfalvi veszedelem gyilkosa leromboltatott, feltételezzük, hiszen az ágostonfalvi jobbágyok, akárcsak a szomszédos székelység, nem akartak beállni az erőszakosan szervezett katonai határőrségbe. A leromboltatott templom védőszentje lehetett Szent Ágoston; ismert szentje ő nemcsak a római katolikus, hanem a görög katolikus és a görögkeleti vallásnak is. Az ágostonfalvi kolostor lerombolását nem felejtette el az utókor, és már a diktatúra idején keresztet állítottak helyére, 2007-ben pedig Erdély mitropolitája, Laurenţiu püspök részvételével a Kolostorhegy tetejére szabadtéri oltárt építettek, és elhelyezték egy majdan megépülő görögkeleti kőtemplom alapkövét.
Az bizonyos, hogy a falu telepítése előtt is lakott ember ezen a vidéken, mert a La Bordee nevű helyen 1939-ben 294 darabból álló ezüstpénz kincsleletet találtak, mely a római köztársaság idejében volt használatos Kr. e. 217 és Kr. u. 37 között. Ugyancsak a falu fölötti dombtetőről X. századbeli, Árpád-kori nyílhegyek kerültek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A Szent Miklós-templom régebbi, kisebb harangjának felirata: 1789. Basilius clopotar. Nagyobbik harangját egy Kacára elszármazott, de ágostonfalvi szenátor öntette Bukarestben 1922-ben az ismert Nicolae Ionescu cégnél.
A község rövid monográfiájából más érdekességet is megtudunk. Feltételezik ugyanis, hogy az 1773-ban épült ágostonfalvi görögkeleti templom ikonosztáza, amely a Szűzanyát és a kis Jézust ábrázolja, a kolostorból származott volna. Mesélik, hogy a kép csodával határos módon mentette meg a haláltól a kolostortemplom papját: a Buccow-féle támadás idején egy puskagolyó a Szűzanya képén gellert kapott, és a támadó katona életét oltotta ki.
Új úton a község
Tókos József ágostonfalvi polgármester a demokrata-liberálisok színeiben kormányozza a községet. Mint mondta, nem volt könnyű munka ivóvízzel ellátni a falut. Kormánypénzből oldották meg, de a kiadásokba bepótolt a Brassó megyei tanács is. Ha van víz, szennyvízhálózat is kellene. Ez a 3.22-es integrált program fő része, de szerepel benne a derítőállomás, és az utak-utcák aszfaltozása. Több mint 300 000 euró uniós alapot sikerült lehívni, amiből felszereléseket vásároltak a Krizbáig terjedő kis régió háztartási szemetének összegyűjtésére és elszállítására. S mint sok háromszéki település, ők is három pályázatot tettek le: Ágostonfalva fejlesztési stratégiájának összeállítására, turisztikai információs központ létesítésére (ugyanis a község területe és a közeli Olt-szoros számos idegenforgalmi értéket, látnivalót kínál), az iskoláskorú gyermekek délutáni oktatási programjára.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.