Az utcai árusok fő útvonala Kököstől Bereckig húzódik. Főként burgonyát kínálnak, de kapu elé kerül frissen szedett alma, zöldség, különféle palánták (nem beszélünk a kürtős- és kenyérárusokról, ők jogi személyiséggel rendelkeznek, engedéllyel árulnak). Most épp az árvácska szezonját éljük, ott virítanak egy-egy kapu alá kitett széken, asztalon. Kis Margit nyolcvanadik életévét tapossa. Nem is emlékszik, mióta árul palántákat a kapu előtt – mondta. Soha senki nem szólt ezért semmit. Vásárlói leginkább a szomszédok, falubeliek közül kerülnek ki, idegen autó ritkán áll meg árvácskáért. Nem hallott az új rendelkezésről, de nem is érdekli. Ha nem lehet kiállni a kapu elé, bejön majd a kuncsaft az udvarra – állítja.
Az utcai burgonyaárusok legerősebb "fellegvárai" közé tartozik a Szent­ivánlaborfalvi és rétyi útkereszteződés közötti szakaszon levő két parkoló, valamint a maksai sorompó tőszomszédságának vidéke. A sorompónál egy magyar rendszámú kisbusz mellett ketten kínálták a portékát. Rózsa Levente és testvére, Sámuel saját terményét árulja – tudtuk meg. Kilenc hektáron dolgoznak, de a pityóka értékesítése egyre nagyobb gond, annak ellenére, hogy idén jó volt az ára. Megpróbáltak déli megyékben piacolni, de ott "labdába se rúghattunk". Szervezett maffia uralja a piacokat, idegennek oda belépni nem lehet. Két lej ötvenben járt a pityóka az urziceni-i piacon, de nem volt más lehetőségük, mint egy bellérnek egy lej hatvanban odaadni. Kéz a kézben vannak a rendőrséggel, piacvezetőséggel, mindent elkövetnek, hogy más oda be ne tegye a lábát. Marad tehát az út menti árulás. Ha ezt betiltják, nem lesz, hol eladni a pityókát. A szentgyörgyi piacon is a viszonteladók vannak többségben – állítják. Máshol bezzeg lehet árulni az út mellett – jegyzik meg savanyúan.
Dr. Ráduly István, Uzon polgármestere is lesújtóan vélekedik a rendelkezésről: amíg az országban más megyékben mindent lehet, amíg a törvényt nem alkal­mazzák egységesen, ne várják el, hogy Kovászna megyében a termelők ne árulhassák saját termékeiket a kapu előtt. Nem a viszonteladókról van szó – hangsúlyozza. Uzonban is vannak saját termékeket árusítók, ismerik őket, rendelkeznek termelői engedéllyel, így nem zavarják őket – mondja a polgármester. A községben néhány évvel ezelőtt a kürtőskalács- és házikenyérárusok körében volt felfordulás, végül mindegyikük engedélyt váltott, így törvényesen kínálja portékáját.
Rétyen Dálnoki Lajos polgármester mondja: a törvény minden megyében legyen egyformán érvényes. Tudomásul vették az új rendelkezést, ki is közlik az érintetteknek, mert szerintük a törvényeket be kell tartani. Ellenben egyelőre nem intézkednek a kapu előtt árusítók ellen.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök is ismeri a rendelkezést: érzékenyen érint néhány olyan községet, ahol a gazdák kapu előtt árulva pótolják ki jövedelmüket – magyarázta. Országos rendelkezés, és a spekulánsokat próbálja kiszűrni. Háromszéken épp azért esik rosszul, mert itt helyi termelők árulnak. Hogy a falukép ne sérüljön, ezt az árusítást civilizált módon is meg lehet oldani, jó példákat látott erre Német­országban – mondta.
Az egy évre szóló termelői engedély kiváltása ötven lejbe kerül, a polgármesteri hivataloknál kérhető. A nyilvántartásban lévő terület nagysága és a bejelentett kultúrák szerint szabják meg, melyik terményből mennyit értékesíthet a gazda, ez után nem kell külön adózni. A jogi személyiség adózással jár, emiatt tartózkodnak ettől a gazdák.
Az országban tájegységek szerint jól meghatározható a kapuk előtt, parkolókban kínált termékskála. Törcsvár vidékén hús- és tejtermékeket árulnak, mondhatni, az út porából (a laborfalvi kenyeres standok ezekhez képest összehasonlíthatatlanul civilizáltabbak). Plo­ieşti és Bukarest között mindenféle zöldséget lehet kapni az út mellett. Tavasszal a csalánnal kezdik, ősszel a paprikafélékkel végzik. Balavásár mellett a hagymások lóbálják hagymakoszorúikat. A sort lehetne folytatni. Az út mentén árult székely pityóka ezeknél egyáltalán nem kellemetlenebb látvány.