Nemzeti kisebbségek az Európai Unióban címmel konferenciát tartottak május 24-én Brüsszelben az Európai Parlamentben. A rendezvény elsődleges célja a karintiai szlovén kisebbség helyzetének bemutatása volt, és az, hogy rámutassanak az EU alapdokumentumainak és rendelkezéseinek a hiányosságaira a nemzeti kisebbségek közösségi jogait illetően. A meghívott előadók között szerepelt Tőkés László, az EP alelnöke is.
Alojz Peterle, Szlovénia első, szabadon választott miniszterelnöke (1990–1992) elmondta: a szlovén kisebbség ügye is soha véget nem érő történetnek tűnik Ausztriában és Olaszországban. Tőkés László volt "polgár-társakként" köszöntötte a karintiai szlovén közösség jelen levő 120 képviselőjét, visszautalva arra, hogy egy évszázaddal ezelőtt még egyazon ország − az Osztrák–Magyar Monarchia − állampolgárai voltak; ma pedig elérkezett az idő, hogy immár ne külső kényszerűségből, hanem közös akaratból és kölcsönös szolidaritásból fogjanak össze mindazok a nemzeti közösségek, melyeket egykor a megosztó Habsburg-politika, utóbb pedig az ellentétes nemzeti érdekek állítottak szembe egymással. Erre az EU kínálja a legalkalmasabb keretet − mondotta, de hozzátette: itt is gyakran érvényesül a kettős mérce. Míg ugyanis az unió a határain kívüli emberi jogi sérelmek orvoslásának kiemelt figyelmet szentel (például a kínai ujgurok és a tibetiek vagy a harmadik világ üldözöttjei esetében), mindezen elvek és értékek érvényesítését saját országaiban elhanyagolja, gyakran azzal hárítva el a felelősséget, hogy a tagállami kompetencia körébe utalja a kisebbségi jogok kérdéskörét. És a tagállamok maguk is másként viszonyulnak a határaikon belül élő kisebbségek, illetve a határaikon kívülre szakadt nemzeti közösségeik ügyéhez.
