A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvűek listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámláskor eléri a 15 százalékot. Szlovákiában jelenleg éppen folyik a népszámlálás, az előző 2001-ben volt.
A 150 tagú szlovák parlamentben a szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, ami elég volt elfogadásához. Az ellenzék füttykoncerttel és bekiabálásokkal fogadta a szavazás eredményét. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gasparovic államfőnek is alá kell írnia.
A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar–szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak.
A végső szavazást megelőző kétnapos vita az ellenzék részéről tele volt indulatokkal, magyarellenességgel és alaptalan vádakkal. Az Irány – Szociáldemokrácia és a Szlovák Nemzeti Párt honatyái éle­sen bírálták a javaslatot, feleslegesnek, Szlovákia, illetve a szlovák nemzet számára veszélyesnek minősítették. Több­ször elhangzott, hogy a törvénymódosítás tulajdonképpen magyarosítás, elhangzott a kisebbségi nyelvi gettók kialakításának vádja, hogy a szlovákokat diszkriminálni akarják a magyarok lakta régiókban, hogy kísérlet történik Szlovákia föderalizációjára. Az ellenzékiek Ma­gyar­országot is bírálták. Szerintük Or­bán Viktor kormánya revizionista és irredenta politikát folytat, s ebben Iveta Radicová kormánya asszisztál neki. Chmel a vitát lezáró beszédében az ellenzéknek azt üzente, megrögzült elképzeléseket vall. "Ilyesmivel nehezen lehet vitatkozni, ezt talán csak gyógyítani lehet" – mondta a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta azt is, hogy a tör­vénymódosítást az összes szlovákiai ki­sebbség támogatta, s Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is jónak minősítette.
A módosítás a kvórum csökkentése mellett több területen is szélesíti a kisebbségi nyelvhasználatot a hivatalos érintkezésben, bár nem olyan mértékben, ahogy azt az előterjesztők szerették volna. A jövőben az önkormányzatok kisebbségi nyelven is tanácskozhatnak, kétnyelvűek lesznek a hivatalos iratok, de az anyakönyv például továbbra is kizárólag szlovák nyelven minősül hivatalosnak.