Mindez a május 24-i lövöldözés kapcsán került a városi tanács napirendjére: Gaz­da Zoltán megkérdezte, hogy mennyit engedhet meg magának Há­rom­széken a katonaság, van-e engedélyük a reggeltől késő délutánig tartó háborús hangulatkeltésre, a békés lakosság ilyen mértékű zavarására? A válasz: nincs, a lőtér engedély nélkül működik, a keddi lövöldözés pedig mindenkinek arculcsapás, aki itt él, hiszen a tulajdonok használati jogát is sérti. Talán az afganisztáni küldetésből nemrég hazatért régi-új parancsnok akart így ünnepelni, de ez meg­engedhetetlen – ismerte el a polgármester. Másféle okból érzi magát Koszovóban Rodica Pîrvan ta­nácstag: a pénzügy közelében lakik, és ott a Szent György-napok zajától semmiféle pihenés nem lehetséges – panaszolta. Jó, ez évente egyszer van, de szombatonként ,,mindenféle őrültek esküvőket szerveznek", és pokoli lármával vonulnak fel egymás után több menetben is. A tanárnő az aranyifjúság esti szórakozását is sokallja, a dübörgő hangszórójú autókat és a kocsmázó diákok kicsapongásait. A legmagasabb adóbesorolású övezetben nem lehet nyugodtan élni, az ablakok törnek be, az autókat megkarcolják – ezekkel kellene szerinte foglalkozni, nem a katonasággal, amely csak a maga dolgát végzi.