Dr. Fogolyán Kristóf nemcsak orvosa, hanem nagyon sokszínű egyénisége volt Sepsiszentgyörgynek. A kelet-európai polgárosodás legvirágzóbb szakaszában született és élte le fiatal éveit. A szülőktől hozott genetikai adottságok mellett talán ez is meghatározta az életfelfogását és pályáját.
Ez segíthette átélni a két világháború mérhetetlen szenvedéseit, az interbellumban történt megaláztatásokat, majd a második világháború utáni nehézségeket és a kommunista rezsim általi teljes kifosztást. Törhetetlen lendülettel dolgozott mindig, a Semper bonis artibus, azaz mindig a jó munka érdekében, ahogy szerette mondani, még akkor is, amikor pártszékházat költöztettek újonnan megépített szanatóriumába, a szülészet-nőgyógyászat helyett.
Dr. Fogolyán Kristóf fiával, Miklóssal a szanatórium építését szemléli
Családjáról
Fogolyán Kristóf 1905-ben feleségül vette Lukács Adolf egyetemi tanár "ünnepelt szépségű" lányát, Lukács Gizikét, aki 1931-ben bekövetkezett korai haláláig méltó társa és támogatója volt. "A boldog családi otthon valóságos kultúrcentruma volt a székely városnak, ahol annyi szó esett, olyan sok megbeszélés folyt irodalomról, művészetről, ahonnan nemes társadalmi törekvések indultak ki. A székely nép nagyon korán veszítette el nagyasszonyát" – írják a Pásztortűzben 1931-ben megjelent, dr. Fogolyán Kristófnéról szóló nekrológban. A házasságból két gyermek született.
Fogolyán Miklós 1905-ben még Kecskeméten született. Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban kezdte, a budapesti Rákóczi Gimnáziumban, illetve a kolozsvári piaristáknál folytatja, majd hazatérve a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégiumban érettségizett. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait, Bécsben folytatta, majd 1931-ben Grazban szerzett orvosi diplomát. Bukarestben orvos főhadnagyként végezte el a katonaságot, majd Budapesten dr. Verebély Tibor klinikáján sebész- és fogorvosi képesítést nyert. Ekkor hazatért Sepsiszentgyörgyre, és itthon dolgozott. 1941-ben meghívták a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem sebészeti és urológiai tanszékére tanársegédnek. Dolgozott a kolozsvári Honvéd Helyőrségi Kórházban is mint sebészorvos. A front közeledtével ezzel vonult vissza egészen Budapestig, sok ezer sebesült katonát és civilt operálva. 1945-ben jött haza. Sebész főorvosként kezdett dolgozni, de származása miatt a kórházak államosítása után leváltották, és 1978-ban történő nyugdíjaztatásáig csak osztályos orvos lehetett. Közvetlenül a háború után, a családi hagyományokhoz híven részt vett a város kulturális életében is.
Fogolyán Edit már Sepsiszentgyörgyön született 1908. augusztus 29-én. Az iskoláit is itt kezdte, a középiskolát a kolozsvári Marianumban és a budapesti leánygimnáziumban végezte. Érettségi után a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait, majd Grazban francia-német szakosként, és filozófiai doktorátust is szerzett. Hazatérte után édesapja kérésére elvégezte a Stanca professzor vezette kolozsvári egyetem mellett működő bábaképzőt, és az édesapja munkatársa lett a szülészeten. Közben a Római Katolikus Óvónőképző francia szakos tanára. A családi hagyományokhoz hűen ő is bekapcsolódott a város kulturális életébe.
1941-ben férjhez ment Szotyori Nagy Edéhez. Három gyermeke született: Réka, Balázs és Áron. 1946 után elvált a férjétől, és maga nevelte gyermekeit úgy, hogy mindhárom egyetemi diplomát szerzett. Ez nagyfokú intelligenciájának és óriási teherbírásának volt köszönhető. Mivel az iskolák államosítása után nem engedték tanítani, Kolozsvárra költözött a gyermekeivel, és a Stanca Klinikán helyezkedett el mint szülész-nőgyógyász asszisztens. A lakásán német nyelvű magánóvodát szervezett. Mivel a gyermekei körében akarta eltölteni a hátralévő éveit, 1981-ben áttelepült Magyarországra. Itt sem ült karba tett kézzel. Francia és német tudását kamatoztatva szinte élete utolsó percéig az Arany Sas Patika Gyógyszertörténeti Múzeum tárlatvezetője (1994-ig). 1995-ben halt meg. Kívánsága szerint hamvait hazahozták a családi sírboltba.
Színes egyéniség
E rövid családi kitérő után érdemes még egy pillanatra visszatérni dr. Fogolyán Kristóf személyére. Vitán felül, ő volt az, aki folytatta elődje, Daday Vilmos doktor kórházteremtő munkáját, és a letűnt idők ama orvosa volt, aki legtöbbet tett a fejlesztésért. Azt már említettük, hogy nagy orvosi műveltséggel rendelkező, kíválóan felkészült sebész, szülész-nőgyógyász és nagyszerű szervező volt. Emellett nagy zenei, képzőművészeti, történelmi műveltséggel rendelkezett. A zenét nemcsak szerette, hanem diákkorától kezdve ő maga is művelte. Nagy művészpártoló volt. 1927-ben Miklós fiávalegyütt hozta ki a Brassóban lebetegedett Bartók Bélát Sepsiszentgyörgyre, ő volt a kezelőorvosa, és felgyógyulása után ő vette rá Bartókot, hogy Sepsiszentgyörgyön is koncertezzen. Dr. Koczka György belgyógyász főorvos, aki személyesen is ismerte, azt írja: "Az építészettel valahogy úgy volt, mintha fő foglalkozása lett volna. Állandóan tervezett, rajzokat készített".
1954-ben halt meg. Porai a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőben lévő sírboltban nyugszanak.
DR. NAGY LAJOS
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
