Az elmúlt nyolc évben gyakran módosították és kiegészítették, így a 2011/40-es törvénnyel, mely 2011. március 31-én a 225. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg, és ez év április 30-tól érvényes. A parlament ezzel nem fogadott el új munkatörvénykönyvet, de a meglévőt lényegesen módosította és kiegészítette. Az alábbiakban csak a módosításokat részletezzük.
Társadalmi párbeszéd
A Gazdasági és Társadalmi Tanács országos érdekű, háromoldalú, autonóm közintézmény, mely a társadalmi párbeszéd megvalósítása érdekében létesül. A módosítás értelmében ennek a közintézménynek a szervezését és működését külön törvénnyel szabályozzák.

Szakszervezetek
A szakszervezeteket, ezek föderációit és konföderációit a munkavállalók hozzák létre a tagok szakmai, gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítéséért, valamint egyéni és kollektív jogvédelme céljából.
A munkakonfliktusokban a szakszervezetek képviselhetik tagjaikat, ezek kérésére.
Mandátumuk gyakorlása idején a szakszervezeti szervek választott vezetőit nem lehet elbocsá­tani az egység munkavállalóitól kapott mandátumuk teljesítéséhez kapcsolódó okokból. A 2011. április 30-cal életbe lépett módosítás előtt mandátumuk gyakorlása alatt, valamint ennek megszűnésétől számított két éven belül nem lehetett elbocsátani őket személyükhöz nem kötődő okra, szakmai alkalmatlanságukra hivatkozva sem.
A munkatörvénykönyv módosítása értelmében a szakszervezetek létrehozását, szervezését és működését törvényben szabályozzák.

A munkavállalók képviselői
A több mint húsz munkavállalót foglalkoztató munkaadóknál és amelyeknél nem hoztak létre szakszervezetet, a munkavállalók érdekeit az e céllal megválasztott és megbízott képviselőik védik és érvényesítik.
Munkavállalói képviselőnek választható az az alkalmazott, aki cselekvőképességgel rendelkezik. A módosítással bővítették a munkavállalók képviselőinek hatáskörét: tárgyalnak a kollektív munkaszerződésről is.
Mandátumuk ellátására a munkavállalók képviselői az alkalmazandó kollektív munkaszerződésben megállapított vagy az egység vezetőivel megegyezett számú órát fordíthatnak. Ezek az órák ledolgozott időnek számítanak. (A módosítás előtt a mandátum ellátására fordítható idő havi 20 óra volt.)
Mandátumuk ideje alatt a munkavállalók képviselőit sem lehet elbocsátani a munkavállalóktól kapott mandátumuk ellátásával összefüggő okok miatt. A módosítás előtt a munkavállalók képviselőit a mandátumuk ideje alatt nem lehetett elbocsátani személyükhöz nem kapcsolódó okokra vagy szakmai alkalmatlanságra hivatkozva sem.

Munkaadói szervezetek
A törvényes keretek között létrehozott munkadói szervezetek a munkaadók által szervezett autonóm, vagyoni cél nélküli magánjogi személyként létesített, nem politikai jellegű szervezetek. A törvény szerint föderációkba, konföderációkba vagy hasonló felépítésű szervezetekbe egyesülhetnek.
Az eredeti munkatörvénykönyv munkadói szervezetekre vonatkozó egyes előírásai részben módosultak, illetve hatályukat veszítették.
A munkaadói szervezetek létrehozását, szervezését, működését, valamint azok jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását külön törvényben szabályozzák.

Kollektív munkaszerződés
A kollektív munkaszerződés megkötésére vonatkozó tárgyalás és a szerződés megkötése kötelező minden olyan egységnél, amelyben a munkavállalók létszáma meghaladja a huszonegyet.
A tárgyaló feleket, ezek képviseletét, a tárgyalásra vonatkozó eljárást és a kollektív munkaszerződés megkötésének eljárását a törvény szabályozza.
Az eredeti munkatörvénykönyv kollektív mun­kaszerződésre vonatkozó egyes előírásai részben módosultak, illetve érvényüket veszítették.

Munkaügyi vita
Munkaügyi vitának számít a munkavállaló és a munkaadó közötti, a gazdasági, szakmai vagy szociális érdekekkel, illetve a munkaviszonyból származó jogokkal kapcsolatos véleménykülönbség.

Belső szabályzat
A belső szabályzat legalább a következő kategóriájú előírásokat tartalmazza:
– az egységen belüli munkavédelmi, munkahigiéniai és biztonsági szabályok
– a megkülönböztetés nélküliség elvének betartására, a méltóság bármilyen formában történő megsértése felszámolása elvének betartására vonatkozó szabályok
– a munkaadó és a munkavállaló jogai és kötelezettségei
– a munkavállalók egyéni kérelmei és panaszai megoldásának eljárása
– az egységen belüli konkrét munkafegyelmi szabályok
– a fegyelmi vétségek és ezekért kiszabható büntetések
– fegyelmi eljárási szabályok
– a sajátos törvények vagy szerződéses előírások alkalmazási módja.
A módosítás következtében a belső szabályzatnak előírásokat kell tartalmaznia a munkavállalók szakmai értékelésének kritériumaira és eljárásaira vonatkozóan is.