Mert a hetedik alkalommal ünnepelt együtt Bikfalva és testvértelepülése, a Nógrád megyei Alsótold, dr. György Zsolt alsótoldi állatorvos olasz versenykerékpárjával tette meg a 735 km hosszú utat, mintegy tisztelegve lakóhelyének a bűvös hetes számmal jelölt újabb találkozója előtt.
– Egy éjszakát Szeghalomban töltöttem, a másikat Torda mellett, a harmadikat már a kúriák falujában, Bikfalván – mesélte az állatorvos. – Sok évvel ezelőtt jártam még Romániában, akkor lekarikáztunk barátommal a Fekete-tenger partjára. A mostanit pedig amolyan nosztalgiafutamnak is lehetne nevezni – magyarázta.
Bizony-bizony – mondogattuk magunk is, mert hát az Észak-Cserhát vidéke nem éppen közvetlenül szomszédos a Bikfalva mögött emelkedő Bodzai-hegyekkel. A Nógrádiak a Cenk alatti várossal, Törcsvár vidékével is megismerkedtek, de számunkra is tartogattak meglepetést, ugyanis kijelentették, hogy az ő falujukhoz is kötődik érdekes néphagyomány, mégpedig a nagy erejű vitéz Toldi Miklós emlékéhez, mely Bél Mátyás (1684–1749) Magyarországot ismertető művének 1742-es megjelenése óta vált jobbára ismertté. A szerző ebben leírta, hogy a hatalmas testalkatú Toldi Miklós – aki Mátyás király kíséretéhez tartozott, és akinek rendkívüli méretű fegyverzetét a budai Bécsi kapun függesztették ki – a nógrádi Toldon született, és valamikor ennek a falunak volt a földesura. Függetlenül attól, hogy merőben mást írnak a kéziratos krónikák, s hogy Ilosvai Selymes Péter (XVI. század) szerint Toldi Miklós a bihari Nagyfaluban született, a legendás hagyomány él a toldiak körében, s éppen oly görcsösen ragaszkodnak ahhoz, mint például a székföldi erősdiek, akik holtbiztosan állították, hogy a betyár Rózsa Sándor több évig élt a falujukban, s búvóhelye a Vecerkő-szikla barlangjában volt.
A vita, hogy bihari vagy nógrádi eredetű-e a Toldi-monda, irodalmi körökben is felmerült, különösen Arany János Toldi-trilógiájának megjelenése óta vették egyre behatóbb vizsgálat alá az Ilosvai által feldolgozott monda keletkezésének és származásának kérdését. Ennek során a nógrádi eredeztetés is nemegyszer felmerült. Az irodalmi viták ellenére Toldon töretlenül élt és él a hagyomány, hogy Toldi Miklós toldi születésű, s a falu egykori földesura volt. A szabadságharc után a Cserhát falvaiban bujdosó Nagy Iván (1824–1898), verselőből történésszé alakuló személyiség még így emlékezett meg róla:
"S ha kelmed oly erős volt, miként a hír mondja,
Miért minden gazfit tőstől ki nem irtja?"
Később, mivel annyira nem hagyta nyugton az irodalomtörténészeket, történetkutatókat a Toldi-ügy, egyfajta megnyugtatásképpen kimutatták: hogy Nógrádban élt valóban egy Tholdy nevű család, amelynek egy ága Biharba szakadt, s az ősi monda valójában a család egy kiemelkedő vitéz tagja körül jegesedett ki, aki történetesen a mesebeli Miklós nevet viselte. Toldi személyét sokáig képzeletbelinek tartották, mert életéről kevés adat maradt fenn. A Told környéki kisrégióban 1320 és 1390 között élt vitézként és nagy erejű valós személyként tartják számon, emléke és alakja a néphagyományban valóban csak Nógrád és Bihar vármegyében maradt fenn legtovább.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
