Hátra arc lőtérügyben

A városvezetés már néhány éve, a kötelező sorkatonaság megszüntetése és az ezt kö-vető kaszárnyafeladások óta próbálja megszerezni a lőteret, nem csupán a területért, hanem mert a katonai létesítmények – védelmi övezetük miatt – akadályozzák a városfejlődést. Azontúl a temetők szomszédságában történő gya­korlatozás számtalanszor zavart meg te­metési szertartásokat, amiért szintén elé­gedetlen a lakosság. A városvezetés aláírásgyűjtést is kezdeményezett a lőtér és más katonasági ingatlanok megszerzéséért, ez azonban nem érte el a várt hatást. Idő­közben kiderült, a hadseregnek nincs is szüksége akkora területre, amekkorát kisajátítottak maguknak, két éve a lőtér egy részét legelőként bérbe adták, a versenytárgyaláson az önkormányzat nyert. Fordulat az ügyben az év elején következett be, mikor a katonaság a lőtér jóváhagyása végett a polgármester aláírását is kérte – Antal Árpád András azonban nem szignálta az iratot. Ekkor merült fel, hogy elköltöztetnék a lőteret, a tárgyalások azonban a hadsereg részéről csak tessék-lássék folytak, való­színűleg, időt akartak nyerni. A lőtérügyben aztán váratlan jelenetként következett a mintegy két hónapja történt baleset, mikor egyik lő­gya­korlaton árkosi ház ereszébe csapódott be egy eltévedt golyó. Ezt már nem lehetett eltussolni, hiszen a katonai ügyészség vizsgálja az esetet. A gyakorlatozások azonban tovább folytak, néhány hete két napon át ágyúdörgés remegtette az egész várost. Ekkor Antal Árpád András felvetette, ha továbbra is használják a lőteret, a NATO-tagországoktól kér segítséget a városnak – úgy tűnik, ez utóbbi fenyegetés már használt, a polgármester szerint ennek következménye, hogy most már a hadsereg is komolyan akar tárgyalni a lőtér elköltöztetéséről.