Igazán ünnepi rendezvényegyüttessel készült a Székely Nemzeti Múzeum az idei pünkösdre. A székház Toleranciatermében érdekfeszítő hungarológiai konferenciát tartottak, majd ugyanott, a teret kiegészítve a szentéllyel, megnyitották a Boér Hunor kurátorságával készült, Haza a mélyben című kiállítást, melynek fénypontja a restaurált 17. századi zabolai oltár, de látható az eredeti Apor-kódex – csak most s csak néhány napig.
Boér Hunor bemutatja a kiállítást. Háttérben a zabolai oltár A szerző felvétele
Az eltemetett délkeleti forrás. Dél-moldvai–székelyföldi 15. századi magyar magaskultúra című konferencia nyitányaként Vargha Mihály múzeumigazgató felkérte Tulit Ilona tanárnőt, aki "a legtöbbet tett a háromszéki magyar oktatásért", helyezze el az Apor-kódex eredeti példányát a tározóba. Bordi Zsigmond Loránd régész felelevenítette a történelmi hátteret, majd Boér Hunor vette át a fonalat, s az Apor-kódexnek az évszázadokon át a Kárpát-medencét keresztül-kasul szelő kalandos útját ismertette.
Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Múzeum igazgatójának előadása szervesen kötődött a témához, hisz a kódexek keletkezési helyeiről, a kolostorokról, a domonkos és ferences szerzetesrendek erdélyi jelenlétéről értekezett. Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára a csíksomlyói Mária-kegyszobor esetleges moldvai eredetéről szóló legendákat gyűjtötte csokorba. Mihály Ferenc az erdélyi oltárokról értekezett, s azok környezetében meghatározta az általa restaurált zabolai oltár helyét. Megjegyezte, a restaurálás még nem végleges, hónapnyi munka van még rajta. Végül Csáki Árpád történész arról a környezetről beszélt, ahol megszületett a zabolai oltár, s ahova hazakerült Bécsből az Apor-kódex, a székelyföldi katolikus főnemességről, kiváltképp az oltárt készíttető zabolai Mikes Kelemenről.
A Damokos Csaba formatervezésében berendezett tárlatot Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Benedek Eleket idézve mondta, fő, hogy dolgozzanak a múzeumban, végezzék a tudományos munkát, mert az önkormányzat feladata az anyagi háttér biztosítása. Vargha Mihály elmondta, a múzeum pünkösdváráskor tiszteleg a több mint ezeréves Mária-kultusz és az intézmény hagyományai előtt is. A zabolai oltár kapcsán kijelentette, az itt van abban a múzeumba, mely ma Sepsiszentgyörgy keretében ugyan, de Szent Mária, azaz Szemerja területén fekszik. A beszédeket keretbe foglalva a Székely Mikó Kollégium kórusa Szánthó Dombora Anna vezetésével alkalomhoz illő dalokat – Tota pulchra es, Maria, valamint a 15. században szerzett Szent László kerályról ének – adott elő. Ezt követően Boér Hunor tárlatvezetésében élvezhette a közönség a kiállítottakat. A kurátor egy életen át felhalmozott tudást tömörítve oly szeretettel beszélt az anyagról s annak üzenetéről, ahogyan csak az újszülöttről tud mesélni egy boldog apa.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
