Fölényes győzelmet aratott ismét Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök pártja a vasárnap tartott parlamenti választáson, de nem tett szert kétharmados többségre a törvényhozásban. Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) megszerezte a voksok 49,9 százalékát, vagyis sorozatban a harmadik ciklusban irányíthatja az országot önállóan. A pártnak 325 képviselője lesz az 550 fős parlamentben, hattal kevesebb, mint eddig volt, jóllehet, valamivel több szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt.
A második legerősebb párt a jobbközép Köztársasági Néppárt (CHP), amely a voksok 25,9 százalékát gyűjtötte össze. A CHP közel öt százalékkal tudta növelni támogatottságát, és 135 képviselőre tett szert a törvényhozásban. Veszített ugyan a támogatottságából, de ezúttal is megbirkózott a tízszázalékos parlamenti küszöbbel a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP), amely a voksok 13 százalékát gyűjtött össze. A párt 54 képviselőt delegálhat a parlamentbe. Rajtuk kívül bejutott a parlamentbe 36 független képviselő is, akik élvezték a kurd Béke és Demokrácia Párt támogatását. A török törvények szerint a függetlenek is alakíthatnak önálló frakciót, így a parlamentet gyakorlatilag négy politikai erő fogja alkotni. A számok azt mutatják, hogy az AKP-nek abszolút többsége lesz a törvényhozásban, de nem lesz elegendő képviselője a kétharmados többséghez, vagyis ahhoz, hogy önállóan alkossa meg az ország új alkotmányát, amely felváltaná a hadsereg által elfogadott 1982-es alaptörvényt.
A papírforma beigazolódásáról írtak a német lapok Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök választási győzelme nyomán, az első kommentárokból azonban kiérződött, hogy csekély a lelkesedés a Törökországban történtek iránt. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) tegnapi elemzésében arra mutatott rá: több akadály is hátráltatja, hogy Erdogan állama az "első ligás" országok közé kerüljön. A lap első helyen a kurd kérdést említette, hangsúlyozva, hogy az egyre inkább a középpontba kerül. Ha ezt az időzített bombát nem sikerül hatástalanítani, Ankara külpolitikai törekvéseit aligha koronázza siker – vélte az FAZ. A Bild, a legnagyobb példányszámú német napilap erős kételyeinek adott hangot a tekintetben, vajon érett-e Törökország az uniós csatlakozásra? Az újság arra emlékeztetett, hogy a török gazdaság ugyan az elmúlt időszakban sokat erősödött, eközben viszont például az újságírókkal szemben fokozódott az elnyomás. Erdogan és pártja az országot nagymértékben iszlamizálta, a vallás jelentősége erősen megnövekedett. Az újság az EU-t is elmarasztalta, utalva arra, hogy Brüsszel a török kormányt mindig arra bátorította, hogy korlátozza a világi beállítottságú hadsereg befolyását. Ez már sikerült Erdogannak, ezért most a rendszer bírálóinak és az újságíróknak üzent hadat. A lap szerint Törökország Európa számára egyfajta "trójai faló" lehet. Az újság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy már Ankara sem lelkesedik különösképpen az unió iránt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
