Tárgyalásokat kezdeményez a megyében élő románokkal, és közvélemény-kutatást végeznek körükben, hogy megtudják, mit akarnak – jelentette be tegnap Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. "Júliusban fórumot, közvitát szervezünk, hogy őszintén elbeszélgessünk a román egyházzal, polgármesterekkel, az északi részen és a Csíkszeredában élő tanácsosokkal."
A vitára meghívnak politikusokat és elemzőket. Munkacsoport alakult, amely közvélemény-kutatásokat, tanulmányokat, hosszú távú stratégiákat dolgoz ki Hargita megye számára, és felmérést készítenek a megyében élő románok körében még a közvita előtt.
A közigazgatási átszervezésről azt mondta, az eddig javasolt tervezetek közül egy sem jó Románia számára, mert Latin-Amerika példáját honosítanák meg, és bebizonyosodott, hogy az a lakosság kárára vált. A legnagyobb gond az, hogy Románia lakosságának többsége vidéken él, és ők hátrányba kerülnének, mert a szupermegyék a nagyvárosokra épülnek. Az EU célkitűzése, hogy csökkentse az életszínvonalbeli, fejlettségi különbségeket a különböző régiókban, így a pénzeket azokba a régiókba irányítják, ahol a GDP az európai átlag 75 százaléka alatti szinten áll. Nem értem, miért beszélnek a bukaresti politikusok arról, hogy egy fejlettebb megyének egy kevésbé fejlett megye mellé kell kerülnie, hiszen ez ellentmond a finanszírozás logikájának, és ez a lakosság 70 százalékának kárára válna.
Azt is elmondta: egyes megyék hatalmas adósságokat halmoztak fel, és a régiósítás nyomán azokat más megyéknek kellene kifizetniük. Csíkszereda nem vett fel kölcsönt, de Brassónak annyi a tartozása, mint Hargita, Kovászna és Maros megyének együtt.
