A Velencei Bizottság állásfoglalása szerint az új magyar alaptörvény több pozitív elemet tartalmaz, ugyanakkor egy sor aggodalomra ad okot – mondta Thomas Markert, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által véleményezésre felkért szakértői testület titkára tegnap Strasbourgban, a bizottság állásfoglalását ismertetve. "Igaz, pozitív elemeket is tartalmaz, de egy sor kockázatot látunk a jövőre nézve" – fogalmazott Markert. Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke – aki egyike volt azoknak, akik a kormány megbízásából Magyarországot képviselték a testület Velencében tartott ülésén – már a vélemény hivatalos közzététele előtt blogbejegyzésben közölte, hogy Magyarország azt nem tudja elfogadni. Szájer utalt arra, hogy a Velencei Bizottság véleménye Magyarországot semmiben nem kötelezi.
Markert azt mondta: ugyan érthető és ajánlatos is volt, hogy Magyarország egy teljesen új szövegű alaptörvényt akart elfogadni az 1949-es kommunista alkotmány felváltására, jóllehet azt 1989-ben lényegében újraírták. Megállapította ugyanakkor, hogy a mostani alkotmány is biztosítja a parlamenti demokráciát, tulajdonképpen nem aknázza alá az elnök, a kormány és a parlament hatalmi egyensúlyát.
Kifogásolta viszont, hogy az alaptörvényt elegendő átláthatóság és nyilvános vita, továbbá az ellenzék részvétele nélkül, a kormányzati szövetség kétharmados többségével fogadták el. Utóbbit sajnálatosnak nevezte, megjegyezve, hogy bár nehéz közös hangot találni egy alkotmányról, de a lehető legnagyobb többségre kell törekedni a legitimitás érdekében.
Markert azt mondta, hogy a sarkalatos, kétharmados többséget igénylő törvények alkalmazásával elvben nincs gond, bizonyos esetekben ennek van értelme, például a választási rendszerrel, az alapjogok és a kisebbségek védelmével kapcsolatban. A Velencei Bizottság azonban problematikusnak tartja az ilyen törvényekre való túl sok, mintegy ötven hivatkozást az alaptörvényben, olyan esetekben is, amikor ennek nem látszik értelme, például az adózási és a nyugdíjrendszer elveire vonatkozóan. A testület szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi kormányzati többség megpróbálja a saját politikai értékeit bebetonozni a sarkalatos törvényekbe, amelyeket később szinte lehetetlen lesz módosítani.
Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy a költségvetési tanács – amelynek tagjait egy adott parlamenti többség nevezte ki – nagymértékben korlátozhatja egy új összetételű parlament hatalmát a költségvetési kérdésekben – mondta. A Velencei Bizottság azt is problematikusnak találta, hogy az új alaptörvény meglehetősen keveset mond a bírói hatalom függetlenségének biztosításáról. Megjegyezte: ezt a kérdést jelenleg nehéz értékelni, mivel ezt egy majdani sarkalatos törvény fogja szabályozni.
Thomas Markert az érzékenyebb, érzelmi alapú kérdések kapcsán beszélt a preambulum sok történelmi utalásáról, amelyek a Velencei Bizottság szerint ellentmondásosak lehetnek. Azt mondta: bizonyos kockázatot jelent, hogy a preambulum néhány eleme, például a történelmi alkotmány említése alapján az alaptörvényt különféleképpen lehet értelmezni. Mint kifejtette: az alaptörvény azon kitétele, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a külföldön élő magyarok, idegen országok állampolgárainak sorsa iránt, más országok belügyeibe való beavatkozás alapjául szolgálhat.
Markert szerint a Velencei Bizottság nem fogja monitorozni a magyarországi fejleményeket, de az Európa Tanács azzal a kéréssel fordulhat a jövőben a szakértői testülethez, hogy kísérje figyelemmel például a sarkalatos törvények elfogadását, a bírók és az alkotmánybíróság helyzetét.
A Velencei Bizottság titkára a magyar kormány reagálása kapcsán – szintén egy kérdésre válaszolva – kifejtette: találkoztak magyar kormányzati tisztviselőkkel, akik "nem fogadták nagy örömmel" a testület állásfoglalását, mivel "a véleményünk nagyon kritikus". Azt mondta: "A magyar kormány első reakciója tehát meglehetősen negatív volt, úgy gondolják, aggodalmaink túlzóak." Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar kormány figyelembe vette a bizottság észrevételeinek többségét.
Markert a Velencei Bizottság pénteken elfogadott és tegnap délben nyilvánosságra hozott – a testület honlapján is olvasható – véleményét összegezve azt mondta: az új magyar alaptörvény elfogadása nem egy folyamat végének, hanem inkább egy folyamat nagyon fontos lépésének tekintendő. A Velencei Bizottság szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, "vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén". A sarkalatos törvények és az alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése, illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent – állapítja meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.
A szlovák külügyminisztérium üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban. A tárca sajtóosztálya szerint ez az állásfoglalás teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él. A pozsonyi közlemény szerint a Velencei Bizottság hangsúlyozta az emberi jogok individuális jellegét, mivelhogy a nemzeti kisebbségek védelmét rögzítő keretegyezmény nem beszél semmiféle kollektív kisebbségi jogokról.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
