Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint Budapest eddigi zászlaja más zászlóval könnyen összetéveszthető a nagyfokú hasonlóság miatt. A vörös, arany(sárga), égszínkék zászló ereklyeként, mellérendelt feladatkörben kap szerepet ezután a Fővárosi Közgyűlés ülésein és más ünnepi alkalmakkor. A fővárosi zászlók cseréje körülbelül tízmillió forintba kerül, ezt a pénzt az általános tartalék előirányzatából csoportosítják át. A változás augusztus 15-én lép hatályba.

Nő az agyelszívás veszélye
Minden harmadik magyar munkavállaló hajlandó más országba költözni jobb állásért – közölte a GfK Hungária Piac­kutató Intézet a nemzetközi alkalmazotti elkötelezettség felmérés eredményét. A 18–29 év közöttiek 41 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden harmadik, a PhD-vel rendelkezőknek pedig 37 százaléka hajlandó más országba költözni jobb munka reményében. Ez az adat a középfokú végzettségűek körében csak 22 százalék. Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években fennáll az agyelszívás kockázata, ami jelentős problémát okoz a visszaesésből talpra álló vállalatok és országok számára. A fizikai dolgozók és a szellemi foglalkoztatottak körében is látható, hogy negyedük hajlandó külföldön munkát keresni, és a számadatok a magasabban képzett alkalmazottak esetében emelkednek – áll a tanulmányban.

Magyar Szabadság Díj
Magyar Szabadság Díjat alapít a kormány – jelentette be tegnap Németh Zsolt külügyi államtitkár. A transzatlanti diplomáciai hét keretében a Szépművészeti Múzeumban jövő szerdán tartandó díszvacsorán – amelyen jelen lesz a Budapestre látogató Condoleezza Rice egykori és esetleg Hillary Clinton jelenlegi amerikai külügyminiszter is – Orbán Viktor miniszterelnök jelenti be, hogy a kormány hagyományteremtő szándékkal díjat alapít, amely a transzatlanti kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemek elismerését célozza. Arra a kérdésre, hogy Hillary Clinton budapesti látogatása esetleg utat nyithat-e a magyar kormányfő washingtoni látogatásának, úgy felelt: "bízunk benne, hogy a miniszterelnöki látogatásra sor fog kerülni", ennek lebonyolítása a jelenlegi kormányzati ciklusban a magyar külpolitika szándékai között szerepel.

Újabb tüntetéseket tervez az MSZP
Az MSZP elnöksége úgy döntött: a párt miskolci demonstrációja után újabb tüntetéseket szervez, elsősorban hátrányos helyzetű városokba – mondta Szanyi Tibor a testület tegnapi ülését követően. A szocialista politikus kifejtette: amíg korábban nagy kihívást jelentett az MSZP-nek, hogy tömegeket vigyen az utcára, a keddi, több ezer ember részvételével megtartott miskolci tüntetésük azt jelezte, hogy ez megváltozott. Szanyi szerint a demonstráció hangulata és hangereje is azt bizonyította, hogy a kormány magára hagyta Kelet-Magyar­országot, ahol a legnagyobb felháborodást a munkahelyek megszűnése és a közmunkaprogram "szétverése" váltotta ki.

Demokráciát ígér Szíria külügyminisztere
A damaszkuszi kormány hamarosan "olyan demokráciát mutat majd fel, amelyre még nem volt példa" a közel-keleti térségben – hangoztatta a televíziók által közvetített tegnapi sajtóértekezletén Valíd Moallem. A Bassár el-Aszad elnök régi bizalmasának számító külügyminiszter kijelentése túlment azokon az általános reformígéreteken, amelyeket az államfő fogalmazott meg hétfői beszédében, emellett szinte hivatalos beismerése volt annak, hogy Szíriában mindeddig nem törődtek a demokrácia alapelveivel. Moallem ugyanakkor elutasított minden beavatkozást országa belügyeibe, és tagadta azokat az értesüléseket, amelyek szerint országát Irán és a Hezbollah libanoni síita szervezet támogatná a tüntetőkkel való leszámolásban, mely folytatódik: kedd este szíriai biztonsági erők megrohanták a damaszkuszi egyetemi városrészt, bottal ütlegelve az ott tüntető diákokat, akik közül több mint százat őrizetbe is vettek.