Az elmúlt hét vége a magyar titkosszolgálatok fekete napjaiként vonul be az újabb kori magyar történelembe. Ritkán akad ugyanis arra példa (Magyarország esetében talán még nem is volt), hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal két volt vezetőjét s közben az extitokminisztert is őrizetbe vegyék.
Amikor kémfőnököket nemes egyszerűséggel kémkedéssel vádolnak, de a Katonai Ügyészség nem magyaráz, nem ad ki nyilatkozatot, felesleges találgatásokra adhat okot. Hiszen ez a hármas őrizetbe vétel mindenféleképpen mutatja, hogy valami talán tényleg nincs rendben a Nemzetbiztonsági Hivatal háza táján. Először Galambos Lajos volt kémfőnököt vették őrizetbe, majd Szilvássi György volt titokminisztert, mindkettejüknél természetesen házkutatást is tartottak az őrizetbe vétel előtt, majd szombaton rabosították Laborcz Sándort is, aki Galambost követte 2009-ben a poszton, nála a vád "bűnpártolás". * Mindez, finoman kifejezve, nem vet jó fényt a magyar titkosszolgálatokra, és ahogyan a magyar televízióadókon állandó meghívottként megjelenő Gálszécsy András, a demokratikus Magyarország első titkosszolgálati főnöke is mondotta, gyanút kelthet a nyugat-európai társszervezetekben is, amelyekkel Magyarországnak mint az unió és a NATO tagjának számtalan, a közbiztonságot érintő ügyben kötelező együttműködnie. Elképzelhető, mennyire erősíti a bizalmat ez a hármas letartóztatás. Ráadásul annyit még illik megjegyezni – mert találgatásokba a kémek állítólagos kémkedésével kapcsolatban valós, hiteles információk hiányában nem érdemes belemenni –, hogy Laborc kágébés kapcsolatai miatt Magyarországon is ellenkezést keltő kinevezését is ellenérzésekkel fogadták. (Mint köztudott, Gyurcsány Ferenc a parlament ellenkezése dacára nevezte ki...) * És most ugorjunk: a kínai miniszterelnök látogatása után a volt és a jelenlegi amerikai külügyminiszter is Magyarországon járt. Felavatták ugyanis a Szabadság téren Ronald Reegan volt amerikai elnök szobrát, és megnyitották a Tom Lantos Intézetet. * A szoboravatón Orbán Viktor miniszterelnök azt fejtegette, hogy a két ország, az Egyesült Államok és Magyarország történetében van egy tagadhatatlanul közös érték, a szabadság vágya. * A Lantos-intézet megnyitóján – melynek legfőbb célja a tolerancia terjesztése, a demokratikus és az emberi jogok vizsgálata – Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kiemelte Orbán Viktor és a magyar kormány elkötelezettségét a magyar gazdaság megújításával és a korrupció visszaszorításával kapcsolatban, ugyanakkor kifejezte aggodalmait is a médiatörvény egyes vitatott pontjai és a magyar bírói rendszer állítólagos befolyásoltsága miatt. * Végezetül: július elsejével lejárt a magyar uniós elnökség fél éve, Orbán Viktort a lengyel miniszterelnök váltotta a tisztségben. Magyarország féléves elnökségét a politikai elemzők, pártállástól függetlenül, általában szakmai sikerként értékelik, hozzátéve, hogy az uniós elnökség elején elfogadott médiatörvény körüli cirkusz sokat ártott Magyarországnak. Az unió leköszönő elnöke, Orbán Viktor szerint: "a magyar megújulás kézzel fogható, konkrét példát mutatott Európának és a világnak..." * "Merjünk magunk lenni, s ne mások mondják meg nekünk, hogy mikor, mit tegyünk" – fejtegette a miniszterelnök. v A magyar uniós elnökség három legfontosabb megvalósítása az egységes európai roma- stratégia és a Duna-stratégia elfogadtatása, valamint Horvátország csatlakozási tárgyalásainak sikeres befejezése.
