Az RMDSZ megújulását és párbeszéd megkezdését ígérte Markó Béla szövetségi elnök a szombati marosvásárhelyi SZKT-n. Az ülésen a legtöbb szó a sikertelen népszavazásról esett, a többség érvelése szerint helyesen járt el az RMDSZ, amikor igen szavazatra buzdította szavazóit. Eckstein-Kovács Péter szenátor megismételte korábbi kijelentését: hátrébb kellene húzódniuk a kudarc felelőseinek, mire kisebb szópárbaj alakult ki. Az SZKT mostani ülése azonban nem csak az álláspontok ütközése miatt különbözött az eddigiektől, hanem azért is, mert végre időkorlátok nélkül beszélhettek a hozzászólók. Emiatt az új ügyvezető elnök, Kelemen Hunor megválasztására csak délután három óra után került sor.
Markó Béla politikai beszámolója nem volt önkritikától mentes, ám a sokak által várt határozott önbírálat elmaradt. A népszavazásról szólva igyekezett kiegyensúlyozott álláspontra inteni a küldötteket. Nem kell fejeknek porba hullni, de nem is szabad struccként homokba dugniuk fejüket — mondotta. A már közismert érvekkel indokolta, hogy miért nem támogatták Traian Băsescu maradását, és magyarázatot keresett arra, miért nem sikerült álláspontjukat megértetniük. ,,A népet nem lehet leváltani, és nem is kell. Mert a népnek igaza van" — fejtette ki, és tizenhat kérdés formájában sorolta fel a magyar közösséget foglalkoztató gondokat. ,,Kérdések vannak. Kételyek. Keserűségek. Ezekre nekünk helyes válaszokat kell adnunk, és jó megoldásokat kell kínálnunk, mert másképpen hamis próféták, demagóg diktátorjelöltek prédájává tesszük saját népünket" — emelte ki Markó, és elmondta azt is, hibájuk volt, hogy a nehéz munkával elért eredményeiket nem tudták kellő mértékben népszerűsíteni. A magyarságnak egységesnek kell maradnia, mert sok román politikusnak kényelmetlen ez az egység, és az, hogy az RMDSZ beleszólhat fejlesztési, gazdasági, oktatási kérdésekbe, a közigazgatás decentralizációjába. ,,Nélkülünk versenyképtelenek lennének a magyar önkormányzatok, tovább senyvedne Székelyföld, és lemaradna Erdély többi része. Nélkülünk még minden visszafordítható lenne!" — hangsúlyozta
A felelős politizálás dilemmájaként fogalmazta meg: nem elszakadni a közösségtől, de tévútra sem vinni a romániai magyarságot. ,,Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagjainknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását. Ma ez a tét" — mondotta, és ennek jegyében kínált munkát és kért szolidaritást az egybegyűltektől. Az RMDSZ-re még feladatok várnak, ezek sikeres végrehajtásához azonban fel kell ismerniük: az is baj, ha őket nem értik meg a romániai magyarok, de ennél sokkal nagyobb baj lenne, ha az RMDSZ nem értené meg őket. ,,Párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az értelmiségiekkel, a szakmai egyesületekkel, és ez nem egy-két ember feladata, hanem mindannyiunké, minden RMDSZ-vezetőé, minden RMDSZ-szervezeté" — zárta beszámolóját Markó Béla.
Az elnök beszédét követő hozzászólások többsége alátámasztotta és megerősítette Markó mondandóját. Kevés kritikus hozzászólást hallhattunk, de akadt bőven személyeskedés, többen számon kértek korábbi nyilatkozatokat és bírálatokat. Az első ,,más hang" Eckstein-Kovács Péter szenátoré volt, aki elmondta, a magyar választók támogatták Băsescut, mert szimpatikus volt számukra állásfoglalása bizonyos kérdésekben: a kommunizmus elítélését, a szekusdossziék ,,kiszabadítását" és a korrupcióellenes harcot említette. ,,A magyar választók ezekre mondtak igent, nem Băsescura" — fejtette ki Eckstein, aki szerint a magyarság a hitelesség szempontjából is voksolt. Rossz döntést hozott az RMDSZ vezetősége, amikor igen szavazatra buzdította választóit, és ezzel azt érte el, hogy Băsescu népszerűsége 15 százalékkal emelkedett, a demokraták 45 százalékos párttá váltak, magukra haragították az Európai Néppártot és elidegenítették választóikat. Eckstein egy focis hasonlattal érzékeltette, ha a kapus potyagólokat szed be, ha a középpálya nem működik jól, eltávolodik a hátvédektől (hátországtól), ha több meccsen hibás taktikával küldi az edző a csapatot pályára, a nézők kezdenek elmaradozni, egyesek még bundát is kiabálnak, akkor nemhogy a nemzetközi porondra nem jut ki a csapat, de kieshet a nemzeti bajnokságból is. ,,Én mint gyúró ezt nem akarhatom" — mondotta. Kiemelte az RMDSZ egységének fontosságát, de felhívta a figyelmet, hogy a felmérések szerint az EP-választásokon a magyarok 39 százaléka szavazna a szövetség jelöltjeire, hazai parlamenti választásokon pedig 50 százalék. ,,Az egyik feltétel, nem az egyetlen, nem a kizárólagos, hogy azok, akik nagyon hosszú idő óta megjelenítik a szövetséget, lépjenek egy lépést hátra" — érvelt a Kolozs megyei szenátor. A népszavazás világos jel volt, hogy vége van a romániai magyar egypártrendszernek — fejtette Toró T. Tibor képviselő, aki szerint az 1989-as magyarországi mintára össze kell hívni az erdélyi magyar kerekasztalt, és megbeszélni a rendszerváltás feltételeit, szabályait. Ez a kerekasztal lehetne a tárgyalás intézménye, és három pillérre épülne, az RMDSZ-re, az ellenzéki politikai alakulatokra és a civil szervezetekr — hangsúlyozta Toró.
Több hozzászólásban visszatért az RMDSZ-es tisztségviselők ellen indított ügyészségi eljárások miatti aggodalom. Az egyik érintett, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes elmondta, elfogadhatatlanak tartja, hogy magyar emberek ellen azért járjanak el a bűnüldöző szervek, mert magyarokon segített. Véleménye szerint egyesek most, 2007-ben is másodrangú állampolgárnak tekintenek bennünket. Az SZKT és a SZET közös állásfoglalásban tiltakozott az eljárás ellen, politikai nyomásgyakorlásnak tekinti és elfogadhatatlannak tartja ezeket, ezért felkérték a szövetségi elnököt, juttassa el tiltakozásunkat Románia Legfelsőbb Bírói Tanácsának, az Európai Parlamentnek, az Európai Néppártnak, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának.
Markó Béla vitazáró válaszában leszögezte, a baj nem akkora, amekkorának egyesek beállítanák, és bár voltak rossz döntések, az elmúlt időszak nem tekinthető az RMDSZ hibasorozatának. Be kell fejezni a Băsescuval való személyes konfliktust, polemizálást — mondotta, és bejelentette, bár többen kérték, ne tegye, június végéig lemond a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, addig azonban elemezniük kell azt, amit sikerült kiépíteniük, hogyan tarthatják meg, hogyan vihetik tovább. Toró T. Tibor kerekasztalról szóló javaslatára leszögezte, a formát nem kívánja meghatározni, de párbeszédre szükség van, és felszólította a helyi, a területi szervezeteket, vegyék komolyan az egyeztetéseket. ,,Üljünk le, keressük meg a formáját annak, hogy a közös gondokat megbeszélhessük. Nem a tisztségekről, funkciókról kell tárgyalni, hanem arról, milyen prioritásai vannak ennek a közösségnek, és mit kell közösen továbbvinnünk" — fejtette ki. Markó párbeszédet ajánlott név szerint Tőkés Lászlónak is, értesüléseink szerint talán már a következő héten létrejöhet ez a tárgyalás.
A vitát követően az ügyvezető elnökség megválasztása került napirendre, a leköszönő Takács Csabát Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki Markó Béla. Ügyvezető elnöknek Kelemen Hunort javasolta, aki egy karcsúsított és megújított intézménnyel kívánja folytatni a munkát. Az eddigi hét szakosztály helyett öt működik majd, a gazdasági és ifjúsági kérdésekkel egy általa koordinált programiroda foglalkozik majd — jelentette be. Alelnöknek tulajdonképpen az eddigi helyetteseket javasolta, Borbély László a kormányzattal, Kovács Péter a területi szervezetekkel való kapcsolattartást koordinálja, Lakatos András folytatja eddigi munkáját az oktatási főosztályon, Szép Gyula marad a kultúráért, egyházakért felelős alelnök. Új emberként Cseke Attila került a csapatba, aki az önkormányzatokért felel. Kelemen kommunikációs újítást, intenzívebb kapcsolattartást ígért a területi szervezetekkel, és eloszlatta a félreértéseket: az ügyvezető elnökség továbbra is Kolozsváron működik majd.
