A Chicagói Egyetem tudósai kilencvenévi munkával elkészítették az ősi mezopotámiai nyelv, az akkád meg annak babiloni és asszír dialektusa huszonegy kötetes szótárát. Ezt a nyelvet kétezer éve senki sem beszéli, de agyagtáblák, kőbe vésett feliratok megőrizték, és az elmúlt kétszáz évben sikerült megfejteni a szövegek jelentését.
Hammurápi fekete bazaltból faragott törvénytáblája a világ első jogi irata is – Kr. e. 1792–1752
Ezen a nyelven irányította a Kr. e. 24. században Nagy Sargon akkád király a világ feltehetően első birodalmát, és ezt a nyelvet használta Kr. e. 1700 táján Hammurápi is, hogy megalkossa az emberiség mai ismeretek szerint első törvénykönyvét. Ezen a nyelven született a Gilgames-eposz, a világirodalom legősibb remeke, és ezen a nyelven vigasztalta a folyton szülőföldje zöld vidékei után sóvárgó feleségét II. Nabú-kudurri-uszur, vagy más néven Nabukodonozor babilóniai uralkodó, mielőtt megépíttette az ókori világ egyik csodáját, Szemirámisz függőkertjét. Az akkádot használták különböző vállalkozásokhoz, például a földek öntözése, a megtermelt gabona szállítása és jövendőmondás során. A babilóniai szövegekben határozott utasítások találhatóak arra vonatkozóan is, hogyan kell kiolvasni a jövőt egy leölt juh májából.
Nemrég történészek, régészek és az ősi sémi nyelvek szakértői értekezletükön méltatták a szótárat, amelyről Gil Stein, az egyetem Keleti Intézetének igazgatója azt mondta, hogy "nélkülözhetetlen kutatási segédlet bármely tudós számára, aki a mezopotámiai civilizáció írásos emlékeit akarja kutatni". Jerrold Cooper, a Johns Hopkins Egyetem sémi nyelvekkel foglalkozó emeritus professzora szerint a szótár jelentősége felmérhetetlen. "Az ékírás leggazdagabb tárháza" – utalt a suméroknak a Kr. e. negyedik évezredben Mezopotámiában kialakult írására. Valószínűleg ez volt a világ első írásrendszere, azok a városállamok pedig, amelyek a mai Irak és részben Szíria területén, a Tigris és az Eufrátesz folyó mentén kialakultak, a legrégebbi városi, írást használó civilizációk.
A szótár 28 000 olyan, a Kr. e. 2500 és Kr. u. 100 között használt szót tartalmaz, amelynek sikerült megfejteni különböző jelentésárnyalatait. A precíz, aprólékos kutatómunkával létrehozott nagy mű címe – Chicagói Asszír Szótár – azonban furcsa módon idejétmúlt, téves. Amikor James Henry Breasted, a Keleti Intézet alapítója 1921-ben elkezdte a munkát, a rendelkezésére álló írott anyag jelentős részét asszír uralkodókhoz kötötték. A bibliai utalások is azt a benyomást erősítették, hogy az asszír megjelölés az ókori sémi nyelvek többségének a szinonimája, ezért máig rendszeresen használják kutatások megjelölésekor. Valójában azonban a mezopotámiai alapnyelv az akkád.
Maga a szótár inkább nevezhető enciklopédiának, mintsem szavak és meghatározások átfogó gyűjteményének. Sok olyan szó után, amelynek több jelentése van, és kiterjedt történelmi gondolattársításra kínál lehetőséget, több oldalnyi irodalmi, jogi, vallási, a gazdasági és a mindennapi életben használatos beszédből vett idézet következik. Az "umu" szóhoz, amelynek a jelentése nap, például tizenhét oldalnyi szöveg tartozik. A rabszolgát jelentő "ardu" szó után részletes ismertetés található a mezopotámiai rabszolgaságról, annak a helyi kultúrában betöltött szerepéről. Az pedig megítélés dolga, hogy miként vélekedik valaki egy társadalomról, amelynek egyik legsokoldalúbb igéje a "kalu", amely jelentheti azt, hogy fogva tartani, de azt is, hogy halasztani, visszatartani, őrizni, félbeszakítani – és így tovább. A "di nu" kifejezés, akárcsak az angol case szó – mutatott rá Jerrold Cooper a The New York Timesnak –, utalhat perre, jogi keresetre, ítéletre vagy általában a jogra. "Minden szó, minden kifejezés egy, a kultúrára nyíló ablak" – fogalmazott Martha T. Roth, aki 1979-től dolgozott a szótáron, és 1996 óta a főszerkesztője volt.
Még egy holt nyelv is válthat ki élénk vitákat, ahogy a munkálatokban hosszú ideig részt vevő Matthew W. Stolper, a Chicagói Egyetem professzora írta egyszer. A szótárban lévő fordítások szerinte széles skálát fognak át "a megkérdőjelezhetetlen bizonyítékon alapuló megállapításoktól a bizonytalan adatra támaszkodó provokatív feltételezésekig". Martha T. Roth megfogalmazása szerint a szótár "az az alap, amelyre minden egyéb (Mezopotámiával kapcsolatos) kutatás épül", de készítői sose mondták azt, hogy "az utolsó szót" jelenti a tudománynak ezen a területén.
Felmerül a kérdés, hogy miért tartott olyan sokáig az elkészítése? James Henry Breasted kezdetben hatkötetes szótárat tervezett, de a szavak és a használatukat bemutató példák feljegyzése csaknem kétmillió indexkártyára igen időt rabló feladat volt a professzor és tanítványai számára, akiknek emellett egyéb dolguk is akadt. Ráadásul a munka végeérhetetlennek látszott, mert a régészeti ásatások újabb és újabb ismeretlen szavakat vagy ismert szavak újabb jelentéseit produkálták. A II. világháború után a hatalmas vállalkozást átszervezték, és a munka felgyorsult. 1956-ban megjelent az első kötet. Ezt 55 év alatt még húsz követte A. Leo Oppenheim, majd Erica Reiner és végül Dr. Roth szerkesztésében.
A teljes szótár az Egyesült Államokban 1995 dollárért vehető meg, egyes köteteinek az ára pedig 45 és 510 dollár között váltakozik. Ingyen is rendelkezésre áll ugyanakkor az interneten.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
