A finnugor világ széleiről érkezett két mordvin lány is vendége idén a Kárpát-medencei anyanyelvi tábornak, mely évek óta a setétpataki panzióban üti fel tanyáját. A házigazdai teendőket az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Kovászna Megye Tanácsa látta el, a visszatérő és új táborlakók főleg anyaországi és határon túli magyar középiskolások.
A mordvin Mária és Anasztázia Tamási farkaslaki emlékműve előtt
A program ritmusát az egymást váltó előadásoknak, megbeszéléseknek szentelt órák és az egész napos Székelyföld-túrák váltakozása szabta meg, identitáserősítő tablettával felérő élmények a belső tábori élet rendjében alakuló csoportdinamikával fonódtak össze. Sorra álltak társaik elé esténként magukat, régiójuk kultúrájából egy-egy jellemző vonatkozást felmutató szándékkal a csoportok, mindenki szabadon kifejezhette tehetségét, rátermettségét, ügyességét. Félidejénél tartott az üdülés ottjártunkkor, Ördög-Gyárfás Eszter táborvezető a programot így ismertette:
– Jutalomtábor a mienk, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő nyertesei anyaországi jutalomüdülésben részesülnek, ezért ide a szórványból is meghívunk csoportokat, így az idén Temesvárról érkeztek vendégek. Jöttek továbbá vajdaságiak, a felvidékiek, sajnos, nem tudtak eleget tenni a meghívásnak. Őket különben az ottani magyar pedagógusszövetségek választják ki. A pécsiek az idén vesznek részt először a táborban, mintegy a Veszprém megyeieket váltva. Baranya ugyanis – melynek központja Pécs – szintén testvérmegyéje Háromszéknek. Ők csereprogram révén állami gondozott diákokat küldtek. Életkor szempontjából 15 évtől 19-ig terjed a skála. Az AESZ több mint 15 éve rendezi meg e tábort, minden évben változik a program, figyelembe véve a diákok érdeklődési körét, összehangolódási hajlamát, valamint a szervezet fő célkitűzéseinek szolgálatát.
Az idei rangos előadók közül dr. Boér Hunor múzeumi főkönyvtáros a "délibábos" történészek, a "képzelt székely történelem" mítoszairól beszélt, a hun eredetmítosz jelentőségéről az irodalomban és nemzeti azonosságtudat képződésében, dr. Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész Mikes Kelemennek és Tamási Áronnak szentelt két előadása a háromszéki és udvarhelyszéki kirándulásokhoz nyújtott bevezetőt, Deme Róbert színész drámapedagógiai gyakorlatai közösségépítő tréningként hatottak. Várták még Albert Ernő néprajzkutató balladákról, Demeter Lajos helytörténész megyeközpontról, valamint Salamon Ferenc háromszéki szólásokat, kifejezéseket tárgyaló előadásait. Az első napokban busszal végigjárták a Kézdivásárhely–Csernáton–Óriáspincetető–Maksa–Sepsiszentgyörgy (múzeumok, emlékhelyek, képtárak) és a Vargyas–Székelyudvarhely–Szejketető–Farkaslaka–Parajd (sóbánya) vonalat, megfürödtek a szovátai Medve-tóban. Várt még rájuk a Szent Anna-tói, valamint a csíki kirándulás és sok-sok egyéb közös program.
A mordvin lányok elmondták, másodéves egyetemi hallgatók Szaranszkban, a Mordvin Autonóm Köztársaság fővárosában. A mordvinok közel egymilliós finn-ugor rokonnép, egyharmaduk él a különben orosz többségű köztársaságban, a többiek a szomszéd területeken. A termékeny feketeföldi övezetnek köszönhetően mezőgazdálkodás és erdőgazdálkodás a fő megélhetési forrásuk. Érdekesség, hogy két külön nyelvet beszélnek, az ezrát és a moksát, de nemzettudatuk közös. Korábban bolgár-török, a 16. század óta orosz fennhatóság alatt élnek, a harmincas évektől rendelkeznek autonóm köztársasági státussal, de a nép kétharmada azon kívül él tatárokkal, cseremiszekkel, csuvasokkal stb. elvegyülten. A lányok ezra-orosz, illetve ezra-angol szakos tanárok lesznek, az anyanyelvi képzés amúgy inkább az általános iskolai szintet öleli fel.
A Pécsváradról érkezett, 16 éves Oláh Gergő harmadmagával ún. nevelőcsaládban él, az Angster József Szakképző iskolába jár, hegedűs társához hasonlóan jó zenész, trombitán játszik, és úgy véli, jó tanulmányi eredményeinek is köszönheti, hogy beválasztották a táborozók közé. "Jövőre szakmunkási oklevelet kapok, utána érettségire mehetek tovább, még meglátom, mi lesz" – mondta. Kísérőjük, Apl Judit nevelőszülői tanácsadó elmondta, hogy az itt üdülő növendékeiket ún. lakásotthonokból (ezekben 12-en élnek) és nevelőszülőknél felnövők közül Szigetvárról, Pécsről, Szentlőrincről válogatták.
A zentai Bolyai János Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákjai visszajáró vendégek, a szerbiai kisebbségi körülmények szülte tekintélyes iskola média, informatika–matematika, művészeti és sport szakos osztályokba gyűjti egész Vajdaság területéről a legrátermettebb magyar diákokat, a színvonalat táborbeli szereplésük is fényesen igazolja.
