Csak látszólag honol csend Románia területi-közigazgatási átszervezése körül. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy sem Traian Băsescu, sem hű emberei nem mondtak le a nyolc nagymegyésítési-terv megvalósításáról.
Az RMDSZ ajánlatáról – mely a jelenlegi Kovászna, Hargita, Maros, illetve egy másik régióban Szatmár, Bihar, Szilágy megyét foglalná magába – egyelőre szó nem esik. Hallgat az RMDSZ, míg Băsescu és emberei kitartanak amellett, hogy Romániát a jelenlegi nyolc gazdasági régió határvonalai mentén nyolc nagy megyére kell osztani. Csak azért megyére, mert bizonytalan a gyors alkotmánymódosítás, s a jelenlegi alaptörvény a közigazgatási egységeket így nevezi meg.
Kormánypárti körökben ismert és a sajtónak kiszivárogtatott dokumentum szerint a leendő megyék átvennék a minisztériumok és a megyei önkormányzatok feladatainak egy részét, főként azokat, melyek közvetlenül érintik a lakosságot. Rájuk hárulna például a régió vasúti közlekedésének, kórházainak, felsőoktatási intézményeinek felügyelete és átalakítása, az azokat érintő uniós pályázatok lebonyolítása. Az eddig elkészített tervek szerint a megyei önkormányzatok különböző osztályairól néhány ezer embert el lehet küldeni, s húszmillió eurót megtakarítani. Az elképzelés értelmében a jelenlegi megyékben úgynevezett kormánybiztosi irodákat hoznának létre, azok az önkormányzatok határozatainak törvényességét ellenőriznék, és mindösszesen nyolc rendőr-főkapitányság, nyolc katasztrófavédelmi igazgatóság, nyolc építkezési felügyelet stb. maradna.
Arról jószerével semmit sem tudni, mi lesz a leendő megyék önkormányzatainak feladata, mekkora lesz apparátusuk, milyen hivatalok működnének tovább, melyek tűnnének el.
Az államelnök kísérlete vetekszik nagy elődje, Nicolae Ceauşescu homogenizálási tervével, egyebek közt a tömbben és szórványban még fennmaradt magyarság eljelentéktelenítése, beolvasztása a cél.
Hogy az RMDSZ rálel-e a veszély elhárításának hatékony eszközére, nagy kérdés. Látjuk, a Hargita megyei tanács még vitára sem tartja alkalmasnak az MPP ama javaslatát, hogy szervezzenek népszavazást a Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozataláról, s megyénk pödört bajszú vezetőjének nem volt még ideje e felvetésről gondolkodnia. Szabadságát töltötte.
Gőgölhetik magukat az RMDSZ-politikusok, gondolhatják, hogy ők a hatalom és igazság letéteményesei, pártoskodva, önmagukba zárkózva, a hatalomba kapaszkodva semmire sem mennek. Valamennyiünknek szembe kell fordulnunk ezzel az orcátlansággal.